urológia-andrológia-uroonkológia
Prosztatarák XVIII. – Szövettani vizsgálat 2.
A daganat differenciáltsági fokának meghatározására a Donald Gleason után elnevezett Gleason-féle rendszert használjuk.
Prosztatarák XVII. – Szövettani vizsgálat 1.
A prosztatarák diagnosztikája részeként elvégzett prosztata tűbiopszia során vett szövetminták feldolgozása és értékelése patológus feladata. A biopsziás szövethengereket formalinban fixálják, beágyazzák, majd hematoxilin-eozinnal festett metszeteket készítenek belőlük. Szükség esetén immunhisztokémiai vizsgálatok (prosztata specifikus antigén, nagy molekulasúlyú cytokeratin, chromogranin A) is történnek.
Prosztatarák XVI. – prosztata biopszia 3.
Ha nem igazolódik prosztatarák a prosztata biopszia szövettani vizsgálata során, az nem feltétlenül jelent daganat mentességet. Az álnegatív eredmények aránya elérheti a 20-40%-ot is.
Prosztatarák XV. – prosztata biopszia 2.
A transzrektális prosztata biopszia viszonylag veszélytelen, ám kétségtelenül invazív beavatkozás. A beavatkozás során a prosztata punkcióját végezzük, a vérzésveszély miatt a beavatkozás előtt az orális antikoagulánsok felfüggesztése szükséges. A trombocita aggregáció gátló gyógyszerek (aspirin, clopidogrel) kihagyása is javasolt biopszia előtt.
Prosztatarák XIV. – prosztata biopszia 1.
A prosztatarák diagnózis kimondásának elengedhetetlen feltétele a kórszövettani vizsgálattal történő kimutatás. Ennek birtokban kezdhetünk csak bele a kezelésbe. A szövettani eredmény segíti a választandó kezelés eldöntését, valamint a betegség várható kimenetelének megítélését.
Prosztatarák XIII. – diagnosztika
A prosztatarák diagnosztikája időrendileg két lényegesen eltérő szakaszra osztható. Az első szakaszban a fizikális vizsgálat, laboratóriumi vizsgálatok, képalkotó eljárások során felmerülő prosztatarákot kórszövettani vizsgálattal igazoljuk. A második szakaszban pedig a betegség súlyosságát, kiterjedését határozzuk meg, azaz stádium meghatározást (staging) végzünk.
Prosztatarák XII. – Ultrahang diagnosztika
A prosztata betegségeiben, így a prosztatarák diagnosztikájában is nagy segítség az ultrahang vizsgálat. A dülmirigy elhelyezkedéséből következően a vizsgálatot két irányból is elvégezhetjük. Egyrészt hasfalon keresztül, másrészt transzrektálisan.
Prosztatarák XI. – Rektális digitális vizsgálat
A képalkotó eljárások és a PSA vizsgálat elterjedése előtti érában a prosztata vizsgálatának egyetlen módja a rektális digitális vizsgálat (RDV) volt.
Prosztatarák X. – PCA3 (2. rész)
A PCA3 teszt elvégzése a páciens vizeletéből történik, pontosabban a páciens vizeletében található prosztata sejtekből.
Prosztatarák IX. – PCA3 (1. rész)
A prosztatarák sajátsága, hogy a riasztó, a beteget az orvoshoz mozgósító tünetek, illetve a prosztatarákra utaló, daganat specifikus tünetek a betegség előrehaladott stádiumaiban jelentkeznek. Ilyenkor kuratív kezelésre (radikális prosztatektómia, sugárkezelés) sajnos nincs lehetőség.
Az urológiai diagnosztika és a húgyúti infekciók (UTI) - SZFTP
Budapest, Semmelweis Egyetem Urológiai Klinika és Uroonkológiai Centrum - 2010. március 24-26.
Prosztatarák VIII. – tünetek (2. rész)
A lokálisan előrehaladott prosztatarák a vizelési panaszokon, általános tüneteken kívül, a környező érképletek, nyirokutak, idegek, szervek kompressziója vagy infiltációja révén súlyos következményekkel járhat.
Prosztatarák VII. – tünetek (1. rész)
Más szervek tumoraihoz hasonlóan a prosztatarák korai stádiumban szinte semmilyen tünetet nem okoz a betegnek. A tumor progressziójával megjelennek az első tünetek, ám leggyakrabban ezek sem specifikusak prosztatarákra.