urológia-andrológia-uroonkológia

A lokalizált prosztatacarcinoma definitív kezelését követően a PSA emelkedése olyan probléma, ami a kezelőorvosnak és a betegnek is nagy kihívást jelent. Prosztatektómia után például a prosztataágyban visszamaradó normál prosztataszövet termeli a PSA-t.

Egyetlen tumor markernek sem volt akkora hatása egy daganat diagnózisára, kezelésére, követésére, mint a prosztata specifikus antigénnek (PSA) a prosztatarák menedzselésére. A PSA-t a betegség minden fázisában vizsgálják. A PSA értéke indikálja a prosztata biopsziát, meghatározza a betegség kiterjedését, befolyásolja a betegség kezelésének sikerességét, és kezelést követően lehetővé teszi a korai progresszió észlelését.

Az alábbi összefoglaló az Európai Urológus Társaság irányelvei alapján készült, melyben számos randomizált és kontrollált klinikai vizsgálat metaanalízisének eredményére támaszkodva foglalták össze a katéter viselésével kapcsolatos fertőzésekről a tudnivalókat. Az alábbi összefoglaló ajánlható azoknak is, akik katéterek ápolásával, gondozásával foglalkoznak.

Az urológia traktus fertőzéses gyulladásai gyakoriak terhesség alatt. A legtöbb nőnek a terhessége előtt kerül baktérium a vizeletelvezető rendszerébe. Terhesség alatt a tünetmentes bakteriuriás nők kb. 20-40%-ban alakul ki pyelonephritis.

Az utánkövetés időzítése és módszere számos közlemény témája volt már. Egyelőre nincs konszenzus az utánkövetés módszeréről az RCC kezelését követően, mivel nincsenek bizonyítékaink arra, hogy a korai és a késői recidíva észlelés között lenne bármiféle túlélésbeli különbség.

A pazopanib egy orális angiogenesis gátló, mely a VEGFR, PDGFR és a c-KIT rendszert gátolja. Egy prospektív randomizált tanulmányban a pazopanib-ot placebóval hasonlították össze.

Jelenleg már számos ún. target terápiás szert fogadott el az amerikai és az európai gyógyszerügyi hatóság a metasztatikus vesesejtes rák kezelésében. Számos más új készítmény célozza meg a daganatban a neoangiogenesist, melyek vizsgálata még folyamatban van.

A gyermekkori húgyúti fertőzésekre vonatkozó Amerikai Gyermekgyógyász Társaság (AAP) által kidolgozott klinikai gyakorlati irányelveket ismertette a cikk első része. Jelen tanulmány az ehhez kapcsolódó kiegészítő klinikai kérdéseket ismerteti.

A bevacizumab és az interferon-alfa kombinációjára a tumoros betegek nagyobb aránya reagál és a progressziómentes túlélést is növeli első vonalbeli kezelésben az IFN monoterápiával szemben. Az utóbbi idők randomizált vizsgálatai szerint az angiogenezis-gátlók mindegyike hatékonyabb az IFN monoterápiával szemben (sunitinib, bevacizumab, temsirolimus).

2011 augusztus 30 — Amerikai Gyermekgyógyász Társaság (AAP) által kidolgozott klinikai gyakorlati irányelveket és a technikai beszámolót, amit online august 29-én publikáltak, a Pediatrics szeptemberi számában fogják megjelentetni, és a lázas kisded és fiatal gyermekek húgyúti infekcióinak (UTI) diagnózisához és kezeléséhez nyújt irányvonalat.

A rendelkezésre álló irodalmi adatok alapján a radiofrekvenciás kezelésen (RFA) áteső betegek nagyobb arányának bizonytalan a tumor szövettani szerkezete (40%) míg a cryoablációs kezelésen átesők esetén az a szám 25%. Az RFA-hoz képes a cryoablációt általában laparoszkópos úton végzik.

Bevezetése óta a laparoszkópos nephrectomia elterjedt és széles körűen alkalmazott eljárássá vált a vesetumor sebészetében. Mind a retroperitonealis, mind pedig a transperitonealis nephrectomiáknak a nyílt műtétek során megalapozott alapelveket kell követniük.

A nephronkímélő sebészi technikának minimálisan nagyobb a szövődmény aránya, mint a radikális nephrectomiának. Onkológiai szempontból a nephronkímélő sebészeti technika biztonságos eljárás.