klinikai onkológia

Az utóbbi három évtizedben a neuroendokrin tumorok (NET) tünetei jelentősen csökkentek, a potenciálisan életveszélyes krízis állapotok és folyamatos, illetve késői károsodások is kedvezően befolyásolhatók.

Minden egyes alkalommal, amikor egy humán vagy bakteriális sejt osztódik, először le kell másolnia a DNS-ét. Specializált fehérjék bontják szét az összefonódott DNS-szálakat, míg mások az eredetit sablonként használva új szálakat építenek.

A pancreas carcinoma diagnózisa általában igen kedvezőtlen prognózissal társul, mivel a betegséget sokszor késői stádiumban detektálják.

A legtöbb nemzetközi ajánlás egyetért abban, hogy az erősen immunszupprimáló daganatellenes kezelést és rituximabot kapó, egyébként is veszélyeztetett betegeket a terápia megkezdése előtt szűrni kell, de abban vita van, hogy a hepatitis valamennyi típusára, vagy HBV-re.

A tumorsejtek spontán, de többségében terápia következményeként fellépő szétesése ironikus módon tumorlízis-szindrómaként ismert életveszélyes állapotot indukál, amely a korábbi feltételezésekhez képest jóval gyakrabban, bizonyos daganattípusok akár 20%-ánál is bekövetkezik - derül ki a New York Medical College kutatásából.

A rákot életveszélyes betegségnek tekintik, pedig a korán – kurábilis fázisban – felismert esetek gyógyíthatók. A prosztata-rákos (pr) betegeken már korábban leírták az öngyilkosság nagyobb kockázatát, félelemmel, depresszióval, poszttraumás stresszel, pszichiátriai kezelés és hospitalizáció szükségességével. (Hasonlóképpen gyakoribbak a kardiovaszkuláris események is).

A prosztatarák csontáttétei általában oszteoblasztikus léziók. A tumor-sejtek által termelt anyagok fokozott oszteoklaszt-aktivitást váltanak ki, mely a csont sztromális sejtjeire hatva serkenti a – tumor-nekrózis faktorok csoportjába tartozó – „receptor activator of nuclear factor-kB” (RANK) ligandot és a „macrophage colony-stimulating factor”-t (M-CSF).

A sugárhatás „fellobbanása” („radiation recall” = RR) a radioterápia befejezése utáni akut gyulladásos reakció a besugárzott térfogatban (bőrön és más szerveken) különböző gyógyszerek adása után.

A bőrdaganatok után az USA-ban a prosztatarák a második leggyakoribb daganat (évi 180 000 új beteg), s ezért jelentős költséget okoz az egészségügyi ellátórendszernek.

Az UC Davis kutatói közelmúltban végzett multicentrikus tanulmányukban a leggyakoribb típusú emlőcarcinoma új, paradox tulajdonságát azonosították, mely a terápiás döntést és a betegség kimenetelét egyaránt befolyásolja – olvasható a Clinical Cancer Research cikkében.

Az epehólyagrákot 1777-ben 2, boncoláskor észlelt eset alapján, Maximillian de Stoll írta le, az első dokumentált tumor-műtétet 1891-ben Keen végezte miatta. Jelenleg az USA-ban az ötödik leggyakoribb gasztrointesztinális tumor.

Ismerve a daganatok heterogenitásának tényét, s feltételezve, hogy a lokoregionális kiújulást és a távoli áttéteket a klinikailag „malignusabb viselkedésű” klón adja, az eredeti lelet szerint jobb prognózisúnak vélt daganat kiújulása esetén mindenképpen érdemes a szövethenger-biopsziát megismételni.

Új kutatások egyre több bizonyítékkal szolgálnak arra, hogy a metasztatikus tumorok ellen bizonyos vírusok is bevethetők.