gasztroenterológia
Rövid bél szindrómás betegek protonpumpa gátló (PPI) terápiája
A rövid bél szindrómás, jejuno- vagy colostomaval élő betegeknél nagy probléma a fokozott stoma output, amely a folyadék- és ionháztartás zavarához, illetve a lerövidült tranzit idő által a malabsorptio, maldigestio további romlásához vezet. A stoma hozam csökkentése elsődleges cél ezeknél a betegeknél.
Neurofibromatosishoz társuló gasztrointesztinális sztróma tumor - esettanulmány
Egy generalizált neurofibromatosisos, kiterjedt bőrmanifesztációval bíró férfit 13 évvel ezelőtt obstructiós icterus, epeúttágulat miatt vizsgáltunk. Ductus choledochust elzáró neurofibroma igazolódott, mely eltávolításra került, choledocho-enterostomia történt.
Diagnosztikus csapdák Crohn betegség mellett kialakult intra-abdominalis abscessus esetében
A 32 éves, bal oldali traumás femurtörés miatt korábban operált, HLA-B27 pozitív, Bechterew-kóros férfibetegnél 2005-ben derült fény Crohn betegségére láz, fogyás, széklethabitusváltozás, perianalis fistula hátterében. Colonoscopia Crohn colitis endoszkópos képét, valamint rectosigmoidealis szűkületet igazolt, a terminalis ileum érintettsége mellett.
Felfedezték az újszülöttkori multiplex intesztinális atresia kialakulásáért felelős gént
A montreali kutatók újszülöttkori multiplex intesztinális atresiaban (MIA) szenvedő gyermekek DNS-ének tanulmányozásával felfedezték, hogy a genetikai rendellenesség hátterében a TTC7A gén mutációja áll, melyről egyúttal az is kiderült, hogy a Quebec-i francia közösség genetikai terheltsége minden más populáció érintettségét meghaladja.
Colonoscopiás rákszűrés: időseknél a folytatása éppen olyan komoly döntés, mint abbahagyása
A JAMA Internal Medicine online kiadásában közölt két amerikai tanulmány eredménye szerint a rendszeres colonoscopos szűrés az idős betegek számára valószínűleg több veszélyt, mint előnyt hordoz, bár a szűrés folytatásával vagy abbahagyásával kapcsolatos döntésben maguk a betegek is felelősek lehetnek.
Az elsőként lencsevégre kapott nyálkaevő bélbaktériumok
A Bécsi Egyetem Természettudományi Kara és a Max F. Perutz Laboratórium mikrobiológusainak NanoSIMS technológia segítségével a világon elsőként sikerült megfigyelniük közvetlenül a bélhám szekrétumával táplálkozó mikroorganizmusokat. A kutatási projekt eredményéről a Proceedings of the National Academy of Sciences legutóbbi számában olvashatunk.
Újabb felfedezések a gyulladásos bélbetegségek genetikai hátteréről
Egy nemzetközi kutatócsoport által levezetett nagy esetszámú tanulmány a gyulladásos bélbetegséggel (IBD) összefüggő 71 újabb genetikai régiót azonosított. – olvasható a Nature online magazinban.
Az irritábilis bél szindróma nem a „fejben dől el”
Az irritábilis bél szindróma (IBS) a fejlett országok populációjának megközelítőleg 10-20%-át sújtja. Az IBS valójában nem egy betegség, hanem inkább tünetegyüttes, melyek leggyakrabban hasi görcsök, fájdalom, fokozott bélgázképződés, diarrhoea és székrekedés formájában jelentkeznek.
Több mint 200 gén kapcsolható a Crohn-betegséghez
Az UCL kutatói a teljes humán genom analizálásával a Crohn-betegséggel asszociáltan több, mint 200 gén locust azonosítottak.
Felesleges a GERD betegek rutinszerű endoszkópos vizsgálata
Az American College of Physicians új irányelvei szerint a gastro-oesophagealis refluxban (GERD) szenvedő betegek felső endoszkópos vizsgálatának alkalmazását néhány specifikus klinikai szituáció kivételével nem szükséges rutinszerűen elvégezni.
Elektromos stimulációval enyhíthetők a GERD tünetei
Az American College of Gastroenterology (ACG) éves találkozóján las vegasi kutatók arról számoltak be, hogy az alsó nyelőcső záróizom elektromos stimulációjával a több mint egy éve refluxban (GERD) szenvedő betegek tünetei javultak, csökkent az alsó nyelőcsőszakasz savas expozíciója, és a betegek a proton pumpa gátlók (PPI) használatát is mérsékelhették. Ráadásul a kezelés sem gasztrointesztinális mellékhatással sem adverz hatással nem járt.
A bélbaktériumaink genetikai összetétele változatos és egyedi
Testünk jóval több mikrobáktól származó gént tartalmaz, mint emberi gént, és bélbaktériumaink együttesének genetikai összetétele egyénenként változik, sőt jellemző az adott emberre - állapították meg amerikai és német kutatók.
A felnőttkori ételallergiák kezelésére vonatkozó legújabb irányelvek
2010-ben a National Institute of Allergy and Infectious Diseases (NIAID) megjelentette a felnőttkori ételallergiák kezelésére vonatkozó irányelveit, 2012-ben pedig az American Academy of Allergy, Asthma & Immunology (AAAAI) is közzétette saját verzióját.