gasztroenterológia

Az Annals of Internal Medicine februári kiadásában közölt áttekintés szerint az újabb típusú, a székletben lévő rejtett vér detektálására alkalmas, otthon elvégezhető vastagbélrák teszt hatékony módszer a betegség szűrésére.

A hepatitis C kezelése nem könnyű. A beteg hosszú időn keresztül heti rendszerességgel injekciós terápiát kap, ami durva mellékhatásokkal jár, ráadásul a teljes felgyógyulás sem garantálható. Ez azonban nemsokára megváltozhat, mivel két tanulmány eredménye is arra utal, hogy a májkárosító betegség injekciókúrája a jövőben egy antivirális tabletta kombinációval helyettesíthető. A tanulmányokról a New England Journal of Medicine januári kiadása számolt be.

Egy újonnan fejlesztett, prebiotikus hatással bíró dietetikus rost kiküszöbölheti a populáció 10-20%-át, ezen belül aránytalanul sok nőt érintő irritábilis bél szindróma (IBS) jelenlegi kezelésének mellékhatásait.

Köztudott, hogy a humán bélrendszeri mikrobiom hosszú távon alkalmazkodik az étrendváltozáshoz, ám a Nature szakmai folyóirat online kiadásában megjelent tanulmány szerint ez a változás már egy napon belül bekövetkezhet.

A Johns Hopkins Egyetem kutatóinak vizsgálatában egy kombinált immunterápiás módszer szignifikánsan javította a korábban kezelt, metasztatikus ductalis adenocarcinomás betegek teljes túlélését, és megduplázta az egy éves túlélés valószínűségét.

Az ausztrál Fred Hutchinson Cancer Research Center és a QIMR Berghofer Medical Research Institute kutatói azonosítottak 4 génvariánst, mely összefüggésben áll a nyelőcsőrák és a Barrett esophagus fokozott kockázatával.

A kb. 700 000 amerikai szenved Crohn-betegségben, és a gasztrointesztinális traktus károsodásával járó autoimmun betegség miatt az érintettek 66-75%-a élete során valamikor műtétre szorul. A sebészeti intervenció gyakran akkor válik szükségessé, amikor a betegség a jelenlegi gyógyszeres terápiával, pl. szteroidokkal szemben rezisztenssé válik.

A gasztrointesztinális (GI) carcinoidok kutatásában valaha végzett legnagyobb populáció bázisú tanulmánya azt mutatja, hogy bár a betegség továbbra is ritka, gyakorisága a többi rákhoz képest jóval nagyobb mértékben emelkedik.

Az European Society of Clinical Microbiology and Infection (ESCMID) közzétette a Clostridium difficile fertőzés (CDI) kezelésére vonatkozó frissített irányelveit, melyben felülvizsgálta a kezelési opciókat: az antibiotikumokat, a toxinkötő gyantákat és polimereket, az immunoterápiát, a probiotikumokat és a fekális vagy bakteriális intesztinális transzplantációt.

Az epekő ileus a mechanikus bélelzáródás ritka oka, amit a biliáris-enteralis fisztulán áthaladó (gyakran a duodendumból érkező) epekő terminális ileumba való beékelődése okoz. A betegség jóval gyakoribb a 70 év körüli nőknél.

A Food and Drug Administration (FDA) 24 fős Medical Device Tanácsadó Testületének tagjai túlnyomórészt a komputertomográfiás colonográfia (CTC) használatát támogatták az 50-80 év közötti tünetmentes felnőttek körében a colorectális tumor szűrésére, mivel a jelenlegi bizonyítékok alapján a CTC előnyei felülmúlják a kockázatokat.

Osztrák kutatók felfedezték, hogy a fekális mikrobióta transzplantációnak nevezett kezelés a krónikus intesztinális gyulladásban (colitis ulcerosa) szenvedő betegek beleinek mikrobiális rekolonizációjára is használható. A szokatlan terápia során egészséges donorok bél mikrobiótáját juttatják a betegekbe.

Az epehólyag eltávolítás során a későbbi epevezeték sérülések megelőzése érdekében végzett cholangiographia hatékonysága az adatok elemzésétől függ a JAMA cikke szerint.