Hogyan válhat a bűnelkövetők profilozása tudományosan megalapozott alkalmazott tudományággá? Milyen kutatási eredmények gyűltek eddig össze ezen a területen? Előző írásainkban az ún. „konzisztencia hipotézisre” vonatkozó eredményeket ismertettük An Crabbé és munkatársai (2008) átfogó cikke alapján. Jelen írásban a másik, az ún. „specificitás hipotézissel” kapcsolatos adatokat ismertetjük.
A konzisztencia hipotézis: A bűnelkövetők következetességét az agresszió típusa szerint is osztályozhatjuk. Eszerint instrumentális és expresszív jellegű aggresszióról beszélhetünk.
A rendszeresen alkoholizálók két alapvető csoportot képeznek.
A konzisztencia hipotézis: következetes-e a bűnelkövetők viselkedése a különböző helyzetekben?
A bűnelkövetők profilozása az FBI nyomán „egy technika egy egyén személyiségének és viselkedésének fő jellemzői azonosítására, ami a személy által elkövetett bűncselekmény elemzésén alapul”. Egyes szakértők szerint elsődlegesen az olyan bűneseteknél hasznos a profilozás, ahol az elkövető a bűncselekmények során ismétlődő mintákat követ illetve a potenciálisan erőszakos bűncselekmények esetében.
Mit jelent pontosan a „profilozás” kifejezés? Lehet-e bűnözők személyiségének tipikus jellemzőit, altípusait azonosítani a bűnelkövetés körülményeivel kapcsolatos adatok pszichológiai elemzésének segítségével? Vannak-e tudományosan megalapozott eredmények, amelyek alátámasztják ennek, a filmekből ismerhető módszernek a létjogosultságát?
Dátum: 2011.02.12
Helyszín: Mercure Budapest Buda 1013 Budapest Krisztina körút 41-43.
Dátum: 2011.02.25–26
Helyszín: Hotel Zara, 1074 Budapest, Dohány u. 42-44
Az olyan ritka pszichiátriai tünetek hallatán, mint a Capgras-jelenség vagy a Frégoli-tünet néha meg kell állunk gondolkodni azon, hogy mit is jelentenek pontosan, mi bennük a közös, miben térnek el egymástól. Jelen írásban ehhez kívánunk segítséget nyújtani: olyan ritkán megjelenő pszichotikus tünetekről lesz szó, amelyek közös jellemzője a személy-azonosítás folyamatának zavara.
Dátum: 2011.01.26-29
Helyszín: Liszt Ferenc Konferencia és Kulturális Központ, 9400 Sopron, Liszt Ferenc u. 1.
A súlyos acnéban szenvedők nagy része felnőttkorú és gyakran vannak a betegségükből kifolyólag súlyos szociális és pszichés problémáik. Több közlemény vetette fel a korábbi évtizedekben azt a problémát, hogy ezen betegek esetében a tünetek és az alkalmazott terápia, legfőképp a szisztémás isotretinoin terápia felerősíti a depressziós illetve suicid hajlamot.
A CWD egy kognitív-viselkedéses beavatkozás a depresszió kezelésére, melynek számos sajátossága van. Ha valakinél fennáll az egyéni vulnerábilitás a depresszióra, hajlamosabb arra, hogy túlzottan a belső tapasztalatokra fókuszáljon, önmagát monitorozza és elemezze. Ezt követően a depressziós tünetek kialakulása egy önrontó kört indít el, ami révén a depresszió súlyosbodik. A CWD célja ennek az önrontó körnek a megszakítása és átváltása önjavító körbe.
A depresszió kezelésének folyamatos fejlesztése mellett egyre növekvő figyelmet kap a prevenció területe is. Jelen írásban egy kognitív és viselkedésterápiás szemléletű módszer jellemzőit ismertetjük, amiről elmondhatjuk, hogy kiállta az idők próbáját. Peter M. Lewinsohn és munkatársai harminc év távlatából összegzik a tapasztalatokat, ami idő alatt egyre több hatékonyságvizsgálat is kimutatta a módszer létjogosultságát.