A „szorongás/agresszió dominálta depresszió” (anxiety/aggression-driven depression) a depresszió egy olyan sajátos alcsoportja, ahol a vezető probléma nem a hangulat szabályozásának zavara, hanem a szorongás és az agressziószabályozás diszfunkciója.
Hermann M. Van Praag holland szerző a Maastricht Egyetemről a depresszió egy új alcsoportját különítette el munkáiban (2001), amit „szorongás/agresszió dominálta depresszió”-nak (anxiety/aggression-driven depression) nevezett el. Jelen ismertetésünkben áttekintjük ennek a sajátos depresszió-altípusnak a fogalmát, klinikai jellemzőit, illetve a létét alátámasztó bizonyítékokat.
A homicidium-szuicidium (H+S) általános kifejezés arra a jelenségre, amikor ugyanazon személy homicidiumot, majd utána szuicidiumot követ el. A jelenség megértésének fontossága több okból is sürgető. Egyrészt, mert a leggyakrabban partnerkapcsolatban vagy családon belül történik. Másrészt, mivel általában több áldozata van, ezért sok emberre gyakorol jelentős érzelmi hatást. Mindezek ellenére bár külön a homicidiummal és a szuicidiummal sok kutatás foglalkozik, a H-S jelenségéről sokkal kevesebb tudásunk van. Ezeket foglalta össze Marieke Liem áttekintő tanulmányában.
A homicidium-szuicidium (H-S) ritkább formái közé számítanak a családon kívülre (barátok, ismerősök, szobatársak ellen) irányuló, illetve a családon belül a szülő és a testvér ellen irányuló esetek. Az előbb említett kategórián belül a média által túlhangsúlyozott „ámokfutások” – pl. iskolai bosszúállások - aránya igen csekély.
A homicidium-szuicidium (H-S) jelenségének leggyakoribb megnyilvánulásai a partner ellen elkövetett, illetve a saját gyermeke ellen elkövetett homicidium + szuicidium. Jelen részben az egész család ellen irányuló ilyen típusú megnyilvánulások jellemzőit tárgyaljuk.
A homicidium-szuicidium (H-S) jelenségének leggyakoribb formájáról, a partner ellen elkövetett homicidium+ szuicidiumról az előző részben írtunk. Jelen részben az ezt követő második leggyakoribb típus, a saját gyermek ellen elkövetett homicidium, és az ezt követő szuicidium jelenségének eddig ismeretes jellegzetességeit ismertetjük M. Liem áttekintő tanulmánya nyomán.
A homicidium-szuicidium (H-S) felosztásának többféle megközelítési módja létezik. Két gyakran alkalmazott szempont az elkövetőre jellemző pszichopatológia, illetve az elkövető és az áldozat kapcsolatának milyensége. A következőkben az azonosított altípusok jellemzőit ismertetjük.
Nehéz elképzelni, hogy akár már az óvodások is szenvedhetnek depresszióban. Bár a gyermekkori depresszió jól ismert, csak mostanában kezdték vizsgálni a hat év alattiaknál. Amerikai kutatók a Current Directions in Psychological Science folyóiratban összefoglalják az új kutatások eredményeit és a korai felismerés fontosságát hangsúlyozzák.
Az idősek otthonába költöző embereknél gyakran növekszik az öngyilkosság kockázata, mégis, ezek az intézmények nincsenek felkészülve arra, hogy megküzdjenek ezzel a problémával, állítják amerikai kutatók.
A frontotempralis dementia elnevezését az utóbbi néhány évben kezdték el alkalmazni, a korábban primer progresszív aphasianak (PPA) illetve frontalis dementianak nevezett különálló entitánsok összefoglaló neveként, mivel egyre inkább körvonalazódott, hogy hátterükben közös pathológia, a frontotemporalis degeneratio áll, illetve a klinikai lefolyásuk is számos átfedést mutat.
2010. május 27-29 között rendezik meg a Magyar Gyermekneurológiai, Idegsebészeti, Gyermek- és Ifjúságpszichiátriai Társaság XXXIV. Kongresszusát Szegeden.
A „homicidium-szuicidium” jelensége a személy elleni erőszak igen súlyos formája, ami nagymértékben sokkoló és felfoghatatlan a társadalom számára. De mit is tudunk erről a jelenségről? Marieke Liem friss áttekintő tanulmánya (2010) alapján ismertetjük az eddig feltárt ismereteinket a homicidium-szuicidium jelenség természetéről, előfordulási gyakoriságáról, főbb jellemzőiről és az azonosítható altípusairól.
Gyógyszerek helyett rendszeres telefonbeszélgetéssel kezelt, depressziós betegek állapota ugyanúgy javult, mint a tablettát szedőké - derült ki egy vizsgálatból.