pszichiátria

A konzisztencia hipotézis: következetes-e a bűnelkövetők viselkedése a különböző helyzetekben?

A bűnelkövetők profilozása az FBI nyomán „egy technika egy egyén személyiségének és viselkedésének fő jellemzői azonosítására, ami a személy által elkövetett bűncselekmény elemzésén alapul”. Egyes szakértők szerint elsődlegesen az olyan bűneseteknél hasznos a profilozás, ahol az elkövető a bűncselekmények során ismétlődő mintákat követ illetve a potenciálisan erőszakos bűncselekmények esetében.

Mit jelent pontosan a „profilozás” kifejezés? Lehet-e bűnözők személyiségének tipikus jellemzőit, altípusait azonosítani a bűnelkövetés körülményeivel kapcsolatos adatok pszichológiai elemzésének segítségével? Vannak-e tudományosan megalapozott eredmények, amelyek alátámasztják ennek, a filmekből ismerhető módszernek a létjogosultságát?

Dátum: 2011.02.12
Helyszín: Mercure Budapest Buda 1013 Budapest Krisztina körút 41-43.

Dátum: 2011.02.25–26
Helyszín: Hotel Zara, 1074 Budapest, Dohány u. 42-44

Az olyan ritka pszichiátriai tünetek hallatán, mint a Capgras-jelenség vagy a Frégoli-tünet néha meg kell állunk gondolkodni azon, hogy mit is jelentenek pontosan, mi bennük a közös, miben térnek el egymástól. Jelen írásban ehhez kívánunk segítséget nyújtani: olyan ritkán megjelenő pszichotikus tünetekről lesz szó, amelyek közös jellemzője a személy-azonosítás folyamatának zavara.

Dátum: 2011.01.26-29
Helyszín: Liszt Ferenc Konferencia és Kulturális Központ, 9400 Sopron, Liszt Ferenc u. 1.

A CWD egy kognitív-viselkedéses beavatkozás a depresszió kezelésére, melynek számos sajátossága van. Ha valakinél fennáll az egyéni vulnerábilitás a depresszióra, hajlamosabb arra, hogy túlzottan a belső tapasztalatokra fókuszáljon, önmagát monitorozza és elemezze. Ezt követően a depressziós tünetek kialakulása egy önrontó kört indít el, ami révén a depresszió súlyosbodik. A CWD célja ennek az önrontó körnek a megszakítása és átváltása önjavító körbe.

A depresszió kezelésének folyamatos fejlesztése mellett egyre növekvő figyelmet kap a prevenció területe is. Jelen írásban egy kognitív és viselkedésterápiás szemléletű módszer jellemzőit ismertetjük, amiről elmondhatjuk, hogy kiállta az idők próbáját. Peter M. Lewinsohn és munkatársai harminc év távlatából összegzik a tapasztalatokat, ami idő alatt egyre több hatékonyságvizsgálat is kimutatta a módszer létjogosultságát.

Cyranowski és munkatársai a cikksorozat előző részében említett strukturált klinikai interjúban (Structured Clinical Interview for Separation Anxiety Symptoms, SCI-SAS) a következő kérdéseket alkalmazták a felnőttkori szeparációs szorongás egyes tüneteinek felderítéséhez.

Klinikai esettanulmányok alapján a szeparációs szorongást külön entitásként kell kezelni, számos munkacsoport foglalkozik diagnosztikus kritériumainak felmérésével.

A szeparációs szorongásos zavar fejlődésileg inadekvát és túlzott mértékű szorongást jelent az otthontól vagy azon személyektől való elválást illetően, akikhez az egyén érzelmileg kötődik. Ezt a zavart a DSM-IV és a BNO-10 a gyermekkorban kezdődő emocionális zavarok között definiálja. Létezik-e ennek a kórképnek felnőttkorban kezdődő formája?

A DSM-V csoportba tartozó internet addikció gyakori előfordulású pszichiátriai megbetegedés. A koncepció szerint a kórkép kompulzív-impulzív spektrumzavar, mely magában foglalja az online és/vagy offline számítógép használatot.