háziorvostan

Miközben az elhízás veszélyei köztudottak, az alultápláltság gyakoriságáról és jelentőségéről alig esik szó. Pedig az Európai Unió lakosságának 5%-a minőségi éhezésben szenved(1). Például a kórházi kezelés alatt álló betegeknél a malnutríció előfordulási gyakorisága 30-60%, a diagnózis azonban mindössze 3-5%-ban történik meg(2). Mivel a malnutríció diagnosztizáltsága és megfelelő kezelése messze elmarad a kívánatostól, a szakmai szervezetek mind a szűrésre, a diagnózisra és a terápiára vonatkozóan egységes kritériumrendszert és irányelveket fogalmaztak meg(3,4).

Egy új metaanalaízis 24 tanulmányt összegzett, melyben közel 54.000 ember adatait elemezték Európából, USA-ból és Ázsiából, akiknek mindkét karjukon mért vérnyomás értéküket hasonlították össze.

A globális felmelegedéssel együtt a szélsőséges hőséghez köthető események számának növekedéséről számoltak be. A környezeti hőmérsékletű hőexpozíció összefüggésbe hozható a bármilyen okból bekövetkező diabéteszes halálozással és a bármilyen okból bekövetkező kórházi kezeléssel.

Egy 31 éves férfi, akinél megerősített majomhimlő-fertőzést állapítottak meg, egy esettanulmány szerint körülbelül egy héttel a majomhimlő tüneteinek megjelenése után akut szívizomgyulladást diagnosztizáltak.

A Betegségellenőrzési és Megelőzési Központok (CDC) új tanulmánya szerint a karbapenem-rezisztens Enterobacterales (CRE) esetek meglepő hányada a közösségi környezetben élő betegek izolátumaiban található (CA-CRE). Korábban úgy gondolták, hogy ezek egészségügyi ellátással összefüggő fertőzések (HCA-CRE).

Az életkor előrehaladtával bizonyos mozgásszervi panaszok és betegségek egyre gyakoribbá válnak. Például a lakosság 10-15%-át érintő osteoarthrosis elsősorban a 60 feletti korosztályt sújtja. Mivel a mozgásszervi kórképekhez gyakran egyéb krónikus betegségek is társulnak (1,2), az idősek egyre többféle gyógyszert fogyasztanak(3).

A WHO 2022. július 23-án közegészségügyi vészhelyzetet hirdetett a majomhimlős esetek számának drámai növekedése miatt, mivel az eddig meghozott intézkedések nem akadályozták meg a betegség terjedését. Ehhez hasonló vészhelyzet korábban 2014-ben az Ebola-járvány, 2016-ban a Zika-vírus járvány, majd legutóbb 2020-ban a koronavírus járvány miatt került kihirdetésre.

A szív- és érrendszeri betegségek elsődleges megelőzésére sztatinokat szedő betegeknél alacsonyabb lehet a COVID-19 miatti kórházi kezelés kockázata, mint a gyógyszereket nem szedő pácienseknél, állítja egy nagyszabású új tanulmány.

Köszvény során a hiperurikémiát elsősorban a renális húgysav elégtelen kiválasztása okozza, mégis a standard húgysavcsökkentő terápia (ULT) ajánlása a xantin-oxidáz gátlás (XOI) első vonalbeli alkalmazása, függetlenül a hiperurikémia okától. Egy klinikai vizsgálat során összehasonlításra került az első vonalbeli, alacsony dózisú benzbromaron urikozuriás terápia és a xantin-oxidáz alacsony dózisú febuxosztát.

A COVID-pándémia alatt megfigyelhető volt a D-vitamin egyre nagyobb dózisú alkalmazása. Egyértelmű ajánlás ezzel kapcsolatban a mai napig nem született. A kontrolálatlan szedésnek azonban számos árnyoldala is van. Erre érdemes odafigyelni és nem árt, ha kellő óvatossággal rendeljük el a D-vitamin szedését.

A COVID-pándémia alatt megfigyelhető volt a D-vitamin egyre nagyobb dózisú alkalmazása. Egyértelmű ajánlás ezzel kapcsolatban a mai napig nem született. A kontrolálatlan szedésnek azonban számos árnyoldala is van. Erre érdemes odafigyelni és nem árt, ha kellő óvatossággal rendeljük el a D-vitamin szedését.

A migrén – mint primer fejfájás – egy gyakorinak számító, világszerte körülbelül 1 milliárd embert érintő kórkép (1).

Monoklonális antitestek, vírusellenes szerek, immunmodulánsok és pulmonalis artéria tágítók vezetik a fejfájás okaként leggyakrabban említett gyógyszerek listáját egy szövetségi mellékhatás-adatbázisban, amelybe bárki szolgáltathat adatot egy új tanulmány szerint, melyet az Amerikai Fejfájás Társaság éves ülésén mutattak be.