gasztroenterológia

Vérző peptikus fekélyek ellátása során az endoszkópos vérzéscsillapítás alapvető. Az in vitro kísérletek során az feltételezhető, hogy a gyomor kémhatásának neutralizálása, ezzel a pepsin aktivitásának kiiktatása stabilabb véralvadék kialakulásához vezet.

Az első protonpumpa-gátló (PPI), az omeprazole, 1989-ben került piacra, és minden addigi gyógyszernél hatékonyabban volt képes csökkenteni a gyomorsav-szekréciót. Azóta számos készítmény jelent meg a csoporton belül: lansoprazole, panoprazole, rabeprzole, esomeprazole. Sőt vannak intrvénásan alkalmazható formák is.

Egyszeri alkoholfogyasztás esetén a LES ellazul, a nyelőcsőperisztaltika romlik. Refluxos betegekben a gyakran reguritálódó sav miatt érzékennyé vált nyálkahártya (elsősorban a tömény) alkohollal való érintkezés során fájdalommal reagálhat. Tehát az alkohol a refluxos tüneteket fokozza, de önmagában az alkalmi alkoholfogyasztás nem okoz refluxbetegséget. Más a helyzet rendszeres alkoholfogyasztókban.

A gastrooesophagealis reflux gyakori jelenség, enyhébb-súlyosabb formában a populáció kb. 20%-át érinti. Hátterében a nyelőcső alsó záróizmának (LES) működési zavara áll. Élénk kutatások folynak a működési zavar okának tisztázása céljából. Számtalan tényező hajlamosító szerepét vetették fel, melyek egy részéről sikerült is igazolni, hogy hozzájárulnak a GERD kialakulásához, de ezek egyike sem bizonyult meghatározó erejűnek. Hajlamosító faktorként tartják számon az alkoholfogyasztást.

Májbetegséghez kapcsolódó diabetes (ún. hepatgén diabetes) kialakulásában döntő jelentősége van az inzulinrezisztencáinak.

Súlyos májzsugorban szenvedő betegek több mint 90%-ában észlelhető csökkent glükóztolerancia, és kb 30%-ukban manifeszt diabetes mellitus igazolható₁. A két betegség között fennálló ok-okozati kapcsolat mindkét irányban igaz. A súlyos 2. típusú cukorbetegség, illetve a velejáró anyagcsere változások, májkárosodáshoz vezetnek, illetve a májbetegség lefolyását kedvezőtlenül befolyásolják. Fordítva is igaz, súlyos májbetegség diabetes mellitus kialakulását provokálhatja.

A terhes nők kb. 80%-ában fordul elő gastrooesophagealis (GERD), enyhébb, vagy súlyosabb tüneteket okozva, az anyai életminőséget jelentősen rontva. Sokáig gyógyszeres kezelést nem ajánlottak a savcsökkentőkkel kapcsolatos kellő tapasztalat hiányában.

Viccesen egy kollégám egyszer azt mondta, hogy a „Gasztroenterológia” helyett nyugodtan kiírhatnánk, hogy „Alkohológia”. És valóban a szakrendeléseinken megforduló betegek jelentős része az alkohol fogyasztás miatt, illetve azzal valamilyen össze fügésben lévő probléma miatt keres fel bennünket.

A Nycomed által kezdeményezett kutatássorozat – 2010 novemberében lezárult – elemének eredményei értelmében a reflux kezelésében érintett orvosok az EMEA (European Medicines Agency, Európai Gyógyszerügynökség) clopidogrel és PPI együttadásával kapcsolatos legfrissebb – 2010-es – állásfoglalását a konkrétumok szintjén kevésbé ismerik, azonban a valós ajánlást elfogadják, és a terápiás gyakorlatukat annak megfelelően módosítják.

A bélben élő baktériumoknak komoly szerepük van a májcirrhosis komplikációinak kialakulásában.

Dátum: 2011.01.14-15
Helyszín: Kölcsey Központ, 4026 Debrecen, Hunyadi u. 1-3

Gastrooesophagealis refluxra utaló tünetek esetén az orvosok egy része rutinszerűen rendel Helicobacter pylori vizsgálatot. Azonban a baktérium kiirtása az esetek egy jelentős részében fokozza a reflux tüneteket, illetve az erozív formák gyakoriságát.

A gastrooesophagealis refluxot (GERD), mint „savas” kórképet tartjuk nyilván, bár oka nem a normálisnál több gyomorsav termelése, hanem a nyelőcső-gyomor közötti záró funkció nem megfelelő működése.