Napjainkban a média sokszor kóros testképet idealizál. A fiatalok példaképei sokszor betegesen sovány modellek, a jelentős teljesítményekkel kiemelkedő sportolóknál néha tiltott szerek használatára derül fény. Mindez nem segíti elő a kamaszok megfelelő önértékelésének kialakítását.
Egy új tanulmányban a renin-angiotenzin-aldoszteron rendszer (RAAS) blokkolókkal, kalcium–csatorna blokkolókkal (CCB) és tiazidszerű diuretikumokkal kezelt rezisztens hypertoniában szenvedő betegeknél a spironolactone hozzáadása szignifikánsan csökkentette a systolés vérnyomást.
A szív- és légzőrendszeri fitnesz (cardiorespiratory fitnesz; CRF) és a pitvarfibrilláció kialakulási esélyei között fordított, dózis-válasz összefüggést mutató kapcsolat áll fenn azon személyeknél, akiknél nem volt jelen szívbetegség vagy nem tudtak a szívproblémák jelenlétéről.
A Harvard és a Minnesota Egyetem kutatói áttekintették a kamrafibrillációban (atriális fibrilláció, AF) szenvedő betegekkel folytatott nagy esetszámú, legfrissebb vizsgálatok adatait, hogy rávilágítsanak a kevésbé gyakori, ám sokszor halálos kimenetelű extracranialis szisztémás embólia események (SEE) incidenciájára, kockázati tényezőire és morbiditására.
A Montreal Szív Intézet (Montreal Heart Institute) szívsebészei, Dr. Yoan Lamarche, Dr. Ismail El-Hamamsy és Dr. Philippe Demers, Aorta néven ingyenes alkalmazást fejlesztettek, mely a legfrissebb tudományos irányelvek alapján nyújt betegspecifikus ajánlásokat aortahelyettesítő műtétet végző szakorvosok számára.
Az elhízás, illetve a 2-es típusú cukorbetegség jelenléte és a pitvarfibrilláció kialakulása szorosan összefüggnek egymással. Nem kellően tisztázottak azonban azok a mechanizmusok, amelyek a szívproblémák megjelenésének hátterében állnak.
Egy új tanulmány szerint nem jelentkezik az intracerebrális vérzés fokozott kockázata azon akut ischémiás stroke-os, új típusú orális antikoaguláns gyógyszerrel (new oral anticoagulant drug; NOAC) kezelt betegeknél, akik trombolízissel egybekötött rekanalizáción, endovaszkuláris beavatkozáson vagy mindkettőn estek át.
Egy prospektív kohorsz tanulmány során a középkorú myocardialis infarctusban (MI) szenvedő betegek hasonló korú, cardiovascularis tünetektől mentes testvéreinél a coronaria CT angiographia (CCTA) vizsgálat nagy arányban mutatott ki szignifikáns coronaria laesiókat.
Amerikában és más nyugati országokban párhuzamosan nő az elhízottság és a pitvarfibrilláció gyakorisága. Mára bőséges bizonyíték gyűlt össze amellett, hogy a két probléma összefügg egymással. De vajon kijelenthetjük-e, hogy ok-okozati kapcsolat áll fenn közöttük?
A tanulmány az Amerikai Szív Társaság (American Heart Association, AHA) Life's Simple 7 mérési rendszer és a vénás thromboembolia (VTE) kockázata közti korrelációt vizsgálta.
Egy török kutatás szerint az erektilis diszfunkció (ED) jelenléte és súlyossága, valamint az alacsony glomeruláris filtrációs ráta (EGFR) alapján előre jelezhető a coronaria arteria betegség (CAD) valószínűsége. A CAD ilyen korai felismerése potenciálisan életmentő lehet, hiszen lépeseket tehetünk a szívroham esélyének csökkentése érdekében.
A pitvarfibrilláció (PF) kialakulását követően a betegség eleinte gyakran paroxismális, majd perzisztenssé, végül permanenssé válik. A 2003-ban megjelent tanulmányok alapján (AFFIRM és RACE vizsgálatok) felvetődött, hogy a szinusz ritmus fenntartása, illetve a frekvencia kontroll között nincs lényeges különbség. Az újabb elemzések alapján azonban ez a megállapítás megkérdőjeleződött, majd igazolódott, hogy a progrediáló szívelégtelenség és a pitvarfibrilláció között összefüggés van, mely ráadásul a mortalitásra is hatást gyakorol.
Szívelégtelenségben szenvedő páciensek esetében egészen a közelmúltig elsősorban a csökkent szisztolés bal kamra funkciót, az alacsonyabb ejekciós frakciót kerestük (HFrEF), melyet többek között szívinfarktus utáni állapot, genetikai tényezők, toxikus ártalmak, infektív ágensek is okozhatnak.