Kardiológia

A betegellátás során az egészségügyi személyzet minden tőle telhetőt igyekszik megtenni a betegek állapotának javítása, az egészség helyreállítása érdekében. Bármekkora is a ránk nehezedő nyomás (tömeg a váróban, túlóra stb.), a pillanatnyi és közeli veszélyek elhárításán túl, nem szabad megfeledkeznünk pácienseink hosszú távú jólétének elősegítéséről sem.

Abban az esetben, ha belső biológiai óránk ritmusa nem esik egybe a hagyományos, 9-től 5-ig tartó munkarenddel – vagyis magunktól később kelnénk, mint reggel 6-7 óra – akkor hosszú távon olyan metabolikus kockázati tényezőkkel kell számolnunk, amelyek hajlamosabbá tesznek bennünket a 2-es típusú cukorbetegség és a szívbetegségek kialakulásának magasabb kockázatára – írja a Journal of Clinical Endocrinology and Metabolism egyik legújabb cikke.

Mi lehet a diagnózis? Forrás: Figure1.

A hirtelen szívhalál (SCD) mindig drámai esemény, gyakran érint aktív korú felnőtteket, családfenntartókat. Magyarországon évente körülbelül 25 000 embert veszítünk el hirtelen szívhalál következtében.

Az idősödő népességben egyre nagyobb arányban fordul elő pitvarfibrilláció. Közismert, hogy ez a ritmuszavar rontja a morbiditási és mortalitási mutatókat: az átlag populációhoz képest ötszörös a stroke előfordulásának kockázata, és a pitvarfibrillációhoz társuló halálozás is kétszer magasabb. Világszerte óriási felelősség hárul az alapellátásra ezeknek a betegeknek a megfelelő kezelésével kapcsolatban.

Az American Heart Association Orlando-ban rendezett Tudományos Ülésén mutatták be azt a tanulmányt, amely szerint a magas légszennyezettséggel jellemezhető napokon az akut koronária szindrómák közül az ST elevációs miokardiális infarktus előfordulási gyakorisága nő leginkább.

A 67 éves nőbeteg (170 cm/82 kg; dohányzás nincs) kórelőzményében nőgyógyászati műtét, hypertonia (1990), normofunkciós struma nodosa, HLP, normális vesefunkciós laborleletek szerepelnek. 2004-ben EKG-n sinus ütem mellett bifasciculáris blokk (BAH + JTSZB) + normál PQ távolság, PSVT-k gyanúja miatti EPS (PSVT-t nem igazolt, gyakori balpitvari tachycardiás epizódok). 2008-ban diabetes mellitus (DMT2) kialakulása (2008), anginás panaszok miatti coronarográfia (RDA izomhíd, ép coronáriák).

A szív- és érrendszeri (CVD) megbetegedések előfordulásában nagy szerepet játszanak a környezeti tényezők. A stresszre adott élettani válasz normál esetben segít a létfenntartásban, de a tartós, vagy extrém nagy stressznek igen káros hatásai lehetnek.

A Pécsi Tudományegyetem az elmúlt 8 és fél hónap folyamán különböző orvosi kutatásait hangolta össze annak érdekében, hogy a jelenleg kórházi ápolást igénylő betegségekben szenvedők egy része biztonságosan átvezethető legyen az otthoni ápolás területére.

Azoknál az embereknél, akik kissé nagyobb, de még mértékletes mennyiségű, akár koffeintartalmú, akár koffeinmentes kávét fogyasztanak, szignifikánsan alacsonyabb a mortalitási arány, mint azoknál, akik egyáltalán nem fogyasztanak kávét. – derül ki három jól ismert kohorsz tanulmány összesített elemzéséből. A Harvard Egyetem tanulmányáról a Circulation című orvosi szaklap számolt be.

A Canadian Journal of Cardiology című folyóiratban megjelent új tanulmány általánosan elterjedt tévhiteket oszlat el a szívbetegek szexuális életével kapcsolatban.

Az USA-ban több mint 7 millió ember kerül sürgősségi osztályra mellkasi fájdalommal, ami olykor, bár nem minden esetben szívrohamot jelez. A The Lancet orvosi szaklapban megjelent beszámoló szerint egy új teszt képes mérsékelni a diagnózisra való várakozással járó stresszt, mivel gyors és pontos eredményt nyújt a szívroham valószínűségéről.

Wolf-Parkinson-White (WPW) szindróma alkalmanként előfordulhat a háziorvosi rendelőkben, és a kezelés a kezelőorvos betegséggel kapcsolatos tapasztalatától és már amennyiben jelentkeznek, a tünetektől függően eltérhet.