A krónikus Q-láz kezelése meglehetősen nehéz feladat. A terápia alapja a kombinált, elnyújtott antibiotikum kezelés, szívelégtelenség megjelenésekor hospitalizáció javasolt.
A Q-láz erősen fertőző zoonotikus betegség, amelyet a Coxiella burnetii nevű intracelluláris (sejten belüli) kórokozó idéz elő. A C. burnetiit számos házi- és vadon élő állat hordozza, köztük emlősök, madarak, hüllők és ízeltlábúak.
A Q-láz a zoonozisok közé tartozik, amelyet a Coxiella burnetii, egy Gram-negatív, obligát intracelluláris baktérium okoz. A betegség világszerte előfordul, a leggyakoribb dél-Franciaországban és Ausztráliában.
A betegség és annak kezelési nehézségei állandó terítéken vannak a háziorvosi ellátásban, valamint szakrendelői berkekben. Hogyan fogjunk hozzá, és mire kell figyeljünk az ilyen betegek ellátása során. Melyek a buktatók, és mik a hiányosságok ebben a témában. A cikk erre próbál választ keresni és praktikus ötleteket nyújtani a szakirodalmi adatok segítségével.
Az 1950-es évek óta használják széleskörűen a S. boulardii törzset, amely egy élő élesztőgomba. Liofilizálva forgalmazzák, általában egy kapszula 250 mg-ot tartalmaz belőle, ami az egyszeri felnőtt adag. Az USA-ban étrend-kiegészítőként kapható.
A WHO (World Health Organization) definíciója szerint a probiotikumok olyan élő mikroorganizmusok, amelyek - kellő mennyiségben alkalmazva - jótékonyan befolyásolják a páciens egészségi állapotát. A probiotikumok probiotikus gyógyszerként és ételként (ételösszetevő, étrend-kiegészítő), állati takarmányként és mesterségesen előállított (genetikailag módosított) probiotikumként egyaránt megjelennek a piacon.
Mivel a biológiai ágensekhez a terroristák relatíve könnyen hozzájuthatnak, és a bioterror támadások egyre fenyegetőbbek napjainkban, a laboratóriumok újabb, korszerűbb detektálási eljárásokon dolgoznak. Ezzel idejében képesek figyelmeztetni a lakosságot a veszélyre, azonosítani tudják az érintett területet és népességet, azonnali, hathatós intézkedéseket tudnak hozni.
Magyarországon a WNV jelenléte 1969 óta ismert. Magyarországon főként madarakból sikerült a kórokozót azonosítani, ritkábban lovakból, a sárga-nyakú erdeiegérből (Apodemus flavicollis), a vöröshátú erdeipocokból (Clethrionomys glareolus) és persze az emberből.
Egy új gyógyszert, a proteáz inhibitor boceprevirt hagyta jóvá az FDA 2011. május 13-án a felnőttgyógyászatban hepatitis C vírusfertőzés kezelésére.
Az idők alatt a biológiai hadviselés egyre összetettebbé vált. Az országok olyan fegyvereket fejlesztettek ki, amelyek egyre hatékonyabbak lettek és a támadó félre nézve már kevésbé voltak veszélyesek.
A fertőzés kockázata a szúnyogidény alatt a legnagyobb, ami egészen a fagyokig eltart. A mérsékelt égöv alatt a WNV elsősorban késő nyáron, kora ősszel fertőz (hazánkban augusztus és október között), melegebb éghajlati viszonyok között viszont egész évben kell számolni a fertőzéssel.
A bioterror támadáson olyan vírus, baktérium vagy egyéb toxikus ágens szándékos kibocsátását értjük, amellyel emberek, állatok vagy növények megbetegedése vagy halála idézhető elő.
A nyugat-nílusi vírus / West Nile virus (WNV) által okozott fertőzés hazánkban is előforduló, súlyos idegrendszeri tüneteket is okozó antropozoonózis.