Infektológia

Napjainkban egyre nagyobb figyelem kíséri a fertőző betegségek megfékezésére kidolgozott vakcinák fejlesztését és világméretű alkalmazását. Ez az érdeklődés sok mindennek köszönhető: a fekete himlő sikeres eradikálása a Földről, a gyermekkori fertőző betegségek visszaszorítása (morbilli, mumps, pertussis, rubeola etc.), a fejlett országokban tapasztalható oltási fegyelem lazulása, a fejlődő világban áldozatokat szedő, gyermekkori virális és bakteriális megbetegedések és a molekuláris biológiai és biotechnológiai módszerek gyors fejlődése (ami új vakcinák kifejlesztésével kecsegtet).

Magyarországon az első HIV-fertőzöttet 1985-ben, az első AIDS beteget 1986 végén diagnosztizálták.

Lassan, de biztosan érkezik a tél, és vele együtt lopakodnak be a téli légúti fertőzések. A leggyakoribb és egyben legnehezebb kérdés: írjunk, vagy ne írjunk fel antibiotikumot, és ha igen, akkor mivel indítsunk? Erre a kérdéskörre összpontosítva próbál mankót adni a következő cikk mindazoknak, akik tisztábban szeretnének látni, és egyben egy rövid és hasznos útmutatóra vágynak.

A legjelentősebb rizikófaktor a hMPV asszociált légúti fertőzésekben az idős kor és a krónikus cardiopulmonalis megbetegedés. A hMPV hosszabb és súlyosabb lefolyású fertőzést okoz immunkompromittált szervezetben.

A HIV-ellenes kezelés általában három-négy vírusellenes gyógyszer kombinációjának együttes alkalmazásából áll. A kombináció rendszeres szedésével (a gyógyszeradagok 95%-ának bevételével, azaz hetente maximum egy dózis kihagyásával!) érhető el a HIV ellenes kezelés elsődleges célja, a vérben a vírusmennyiség kimutathatósági szint alatt, vagy a lehető legalacsonyabb szinten tartása.

A HIV-vel való fertőződést követő 3-6 héten belül az esetek 30-40%- ában egy úgynevezett, „akut, vagy primer HIV-tünetegyüttes” léphet fel.

A légzőszervi fertőzések morbiditása és mortalitása világszerte jelentős. Az öt évnél fiatalabb gyermekek második leggyakoribb haláloka valamilyen légúti infekció – földrajzi helytől függetlenül. Habár ezeket a fertőzéseket könnyű felismerni a tünetek alapján, etiológiai diagnózis ritkán születik.

Az Országos Epidemiológiai Intézet évenként felülvizsgálja és kiadja az aktuális oltási naptárt, amelyben részletezi a legfontosabb tudnivalókat. Számos kérdéscsoport elemzése mellett azonban az immunhiányos betegek védőoltásának kérdésköre nem terjed ki olyan napi gyakorlati problémákra, amellyel szembesülhetünk a szakorvosi vagy a háziorvosi rendelőkben. Ebben a témában látott napvilágot az Európai Reumatológiai Társaság által kiadott ajánlás, mely méltó képviselője a témának.

A gyógyszeresen nem kezelt HIV-fertőzött személyek vére, ondója és hüvelyváladéka, valamint az anyatej tartalmaz a fertőzéshez szükséges mennyiségű vírust.

A Vaccine és a Journal of Virology szakmai folyóirat beszámol egy spanyol kutatók által kifejlesztett vakcináról, melyről I. fázisú kísérletek során bebizonyosodott, hogy a HIV vírussal szemben hosszú távú védettséget is eredményezhet.

1998 óta december elsején világszerte milliók emlékeznek meg azokról az emberekről, akik halálát HIV-fertőzés okozta. Ez a nap alkalmat teremt arra, hogy megünnepeljük a járvány megfékezésére tett erőfeszítéseink eredményét, és megerősítsük elkötelezettségünket. Az AIDS világnapja közelebb hozza egymáshoz a világ különböző részein élő embereket, a nemzetközi összefogás jelentőségére irányítva a figyelmet. Az AIDS világnap remek lehetőség mind az állami, mind a civil szférában dolgozók számára, hogy tudatosítsák mindenkiben a járvány jelenlegi helyzetét, a prevenció és a gyógyítás területén elért eredményeket, valamint felhívják a figyelmet a HIV-fertőzöttek és AIDS-betegek gondozásának problémáira az egész világon.

A 2011. november 14-20. közötti időszakban bejelentett heveny fertőző megbetegedések alapján az ország járványügyi helyzete az alábbiakban foglalható össze: Az enterális bakteriális fertőző betegségek közül a bejelentett salmonellosisok száma kismértékben (16%) emelkedett, a campylo-bacteriosis eseteké gyakorlatilag nem változott az előző héthez viszonyítva.

Napjainkra a Földön a HIV/AIDS megbetegedettek száma már meghaladta a 34 milliót, és ez a szám folyamatosan, egyre gyorsabban emelkedik. Az Egyesült Nemzetek (ENSZ) Közös HIV/AIDS Programja, az UNAIDS becslése szerint ma 34 - 46 millió közötti ember él HIV/AIDS-szel, az új fertőzések száma 2010 végéig évente mintegy 5 millió volt és évente átlagosan mintegy 2 millió ember hal meg a betegségben.