Infektológia

Egy elfeledettnek hitt fertőző kórkép

Jelenleg a Föld népességének egyharmada fertőzött Mycobacterium tuberculosissal, közöttük kb. 10%-ban alakul ki TBC-s tünet. A meningitis tuberculosa (TBM) incidenciája leginkább a TBC-s betegek prevalenciájától függ, a fejlődő országokban a krónikus meningitisek leggyakoribb kórokozója a Mycobacterium.

2012.03.12. Infektológia

Entecavir (Baraclude) kontra HBV: a társszakmák bevonásának jelentősége a prevenció és a terápia sikerének érdekében

Földünk lakosságából közel 500 millió ember hepatitis B vírussal fertőzött. Afrika-, Ázsia- és Dél-Amerika egyes országaiban a prevalencia meghaladja a 10%-ot. Az elmúlt évtizedek során Magyarországon jelentősen csökkent a fertőzöttek száma, jelenleg a prevalencia < 1%. A hepatitis B vírus jelentőségét illetve veszélyét azonban nem csupán infektológiai vonatkozása miatt kell hangsúlyozni.

2012.03.01. Infektológia

Listeriosis-járvány - Összefoglaló

SÁRGADINNYE ÁLTAL TERJESZTETT LISTERIOSIS-JÁRVÁNY AZ USA 28 ÁLLAMÁBAN

2011. szeptember 2-án Colorado Állam Közegészségügyi és Környezet-egészségügyi Hivatala azt jelentette a CDC-nek, hogy augusztus 29 óta az átlagosat meghaladó számú, hét listeriosis megbetegedést regisztráltak az állam területén. Szeptember 5-én az egyik beteg háztartásában feltalált sárgadinnye mintáját is begyűjtötték Listeria-vizsgálatra.

2012.02.21. Infektológia

Az influenza terápiájának gyakorlata

Klinikai megfigyelések bizonyítják, hogy a korán (48 órán belül) elkezdett antivirális terápia lerövidíti a láz és az influenzás tünetek időtartamát, csökkenti a szövődmények kialakulásának esélyét (otitis, pneumónia, légzési elégtelenség, halál), lerövidíti a hospitalizációt.

2012.02.10. Infektológia

Az influenza terápiájának aktuális kérdései

Az influenza epidémia évről évre sok halálos áldozatot követel, a hospitalizáltak száma több millióra rúg. Kétségkívül a legrémisztőbb jelenség az, amikor különböző állatfajokban új törzsek (pl.: a sertés eredetű A/H1N1 vírus) alakulnak ki, amelyek világméretű járványokhoz vezethetnek. Az influenza elleni készítmények a vírusreplikáció különböző részein avatkoznak be: a vírus kiszabadulását gátló szerek (adamantinok), nukleozid inhibitorok (ribavirin), transzkripció és neuraminidáz-bénítók (NAI) (zanamivir, oseltamivir, peramivir) képviselik az influenza elleni kezelés bázisát. Alkalmazásukat azonban nagyban befolyásolja a toxicitásuk és a gyógyszer-rezisztens, mutáns vírusok szelektálódása. Így az újabb influenza ellenes gyógyszerek kifejlesztése – amelyek a sejt-replikációban szerepet játszó jelátvivő rendszert célozzák meg – csökkenthetné a gyógyszer-rezisztens vírustörzsek megjelenését, és növelné a terápia hatékonyságát.

2012.02.03. Infektológia

A „nyáj” immunitás epidemiológiai megközelítése

A vakcinációnak kettős hatása van: egyrészt védettséget ad az egyén szintjén, másrészt biztosítja a populáció vagy – angolszász terminológiával élve – a „nyáj” immunitását. Több vizsgálat foglalkozik azzal, hogy meghatározza azt az elégséges számú vakcinációt, amellyel populációs szintű védettséget lehet elérni. Ezáltal a rosszabb gazdasági helyzetű nemzeteknél is elérhetővé válik, hogy protektivitás alakuljon ki a lakosság körében a fertőző betegségekkel szemben, még ha egyéni szinten ez nem is valósítható meg maradéktalanul.

2012.01.27. Infektológia

Antibiotikum-felírás elméletben és gyakorlatban 2. rész

Antibiotikum választással minden orvos szembesül gyógyító munkája során, és ez az a téma, amiben a hihetetlen nagy gyakorlat sem elég. Cikksorozatunk a helyes döntéshez kíván segítséget nyújtani. A cikk következő része a hírhedt penicillin allergiát, az antibiotikum dózisválasztást, az interakciók titkait, az eliminációs kérdéskört és a szükséges betegkövetési szabályokat szedte egy csokorba.

2012.01.20. Infektológia