Med. et Jur.

November 13-án, Budapesten immár hetedik alkalommal került megrendezésre a Med. Et Jur.-Felértékelődött felelősség konferencia az Egészség Joga Alapítvány szervezésében. A konferencia témája az egészségügyet leginkább negatívan érintő két jelenség: a gyógyszeripari promóció és a paraszolvencia jogszabályi hátterének átvilágítása, elemzése a döntéshozók, szabályozók és a gyakorlatban érintettek szemszögéből.

Az Egészség Joga Alapítvány szervezésében megrendezésre került Med. Et Jur. Felértékelődött felelősség konferencia egyik központi témája a magyarországi egészségügyben tapasztalható hálapénz rendszere volt.

A betegek által igénybe vett ellátások lekérdezési lehetőségének bővítését, a vények megőrzésének idejét, a tartósan külföldön tartózkodók egészségbiztosításának megszüntetését, a mentőszolgálat feladatainak bővítését tartalmazza egyebek között az újabb egészségügyi törvényjavaslat, amelyet a kormány nyújtott be a parlamentnek.

November 13-án, Budapesten immár hetedik alkalommal került megrendezésre a Med. Et Jur.-Felértékelődött felelősség konferencia az Egészség Joga Alapítvány szervezésében. A konferencia témája az egészségügyet leginkább negatívan érintő két jelenség: a gyógyszeripari promóció és a paraszolvencia jogszabályi hátterének átvilágítása, elemzése a döntéshozók, szabályozók és a gyakorlatban érintettek szemszögéből.

Az új Ptk. hatályba lépésével (2014. március 15.) összefüggő törvénymódosítások kapcsán az egészségügyről szóló 1997. évi CLIV. törvényben szabályozott művi meddővé tétel szabályai is változnak, amennyiben a parlament elfogadja a módosítási javaslatot. A javaslat szerint műtétet csak az kérhet a jövőben, aki vállalja a beavatkozás költségeit, elmúlt negyven éves, vagy három gyermeke van.

A határon átnyúló egészségügyi ellátás EU szerte az egészségügyi közkiadásoknak mindössze körülbelül 1 százalékát, jelenleg mintegy 10 milliárd eurót tesz ki, a váratlan, vagyis a sürgősségi ellátásokkal együtt is, mivel a betegek általában a saját országukban szeretnek gyógyulni. Ha a beteg mégsem a hazájában kezeltetné magát, az október 25-től hatályos uniós szabályozás ehhez átlátható feltételeket teremt. Az eligazodást az Európai Bizottság kérdés-válasz formájú tájékoztatója is segíti - írja a Napi Gazdaság.

Nem változott jelentősen az egészségügyi szolgáltatásokba vetett bizalom négy év alatt.

A szakembereknek szóló gyógyszer-, illetve gyógyászati segédeszköz-ismertetésre vonatkozó szabályok megsértése esetén 2011. január 1-től a GYEMSZI alá főigazgatóságként átszervezett Országos Gyógyszerészeti Intézet (OGYI) a hatósági jogkörrel rendelkező szerv.

Háromszázezer forint pénzbüntetéssel sújtott egy belgyógyászt a Pécsi Törvényszék szerdán jogerősen egy vakbélműtéten átesett fiatal 2010-ben bekövetkezett halála miatt indult büntetőperben, az elsőfokú ítéletnek az orvos kollégáira vonatkozó, két év próbára bocsátásról, illetve felmentésről szóló részét helybenhagyta.

A Med. et Jur. magazin júliusi száma teljes egészében elolvasható a DRportalon.

Erre a kérdésre is választ kaphat a GYEMSZI jogi osztályvezetőjétől a 2013. november 13-án, Budapesten, az Egészség Joga Alapítvány szervezésében megrendezésre kerülő Med. Et Jur. – Felértékelődött felelősség című, egészségügyi jogi konferencián.

A műhibaperekben másfél-két év alatt készülnek el orvosi szakvélemények, miközben 30 nap a határidő. A szakértőket gyakran feleslegesen „halmozó” bírói gyakorlatnak köszönhetően pedig akár 4-6 évig is elhúzódhat sokszor teljesen egyértelmű ügyekben az ítélethozatal. A háttérben felsejlik a kettős mérce: védik az orvosi mundér becsületét.

A megfelelő orvosi kommunikáció nagyban hozzájárulhat az egészségügyi ellátáshoz kapcsolódó kártérítési keresetek elkerüléséhez.