Első fokon, nem jogerősen négy év börtönbüntetésre ítélte a Budapest Környéki Törvényszék csütörtökön a váci Jávorszky Ödön Városi Kórház egykori főigazgatóját, akit vesztegetés bűntettében találtak bűnösnek - közölte a törvényszék szóvivője az MTI-vel.
A TASZ kérésére körlevélben utasította az országos tisztifőorvos az egészségügyi dolgozókat, hogy ne jelentsék a kábítószeres eseteket a rendőrségnek, mert ez jogsértő és káros - írja a jogiforum.hu.
A már nem is annyira „új” Büntető Törvénykönyvünk, a 2012. évi C. törvény (a továbbiakban: Btk.) jelentősen átalakította a kóros elmeállapottal kapcsolatos korábbi szabályozást, amely így szólt: „Nem büntethető, aki a cselekményt az elmeműködés olyan kóros állapotában - így különösen elmebetegségben, gyengeelméjűségben, szellemi leépülésben, tudatzavarban vagy személyiségzavarban - követi el, amely képtelenné teszi a cselekmény következményeinek felismerésére, vagy arra, hogy e felismerésnek megfelelően cselekedjék.”
Az amerikai jogrendszer jócskán különbözik a magyar jogrendszerünktől, mégis a tengerentúlon, vagy Európa más országaiban történt jogviták tanulságosak lehetnek számunkra is. A kártérítési pereket illetően nem is a más jogszabályok a legnagyobb különbözőség, hanem az állampolgárok öntudata, amely tisztában van a jogaival és olykor - európai szemmel nézve - megdöbbentő igényeket támaszt.
Mielőtt nyári szabadságra ment volna az Alkotmány Bíróság, sok ügyben döntést hozott. Többek között a Szabó Máté ombudsman által indítványozott, a Munkatörvénykönyve (Mt.), várandós nőkre vonatkozó paragrafusának alaptörvény-ellenességéről. (17/2014. (V. 30.) AB határozata)
A Pécsi Tudományegyetemre (PTE) 48 hallgató érkezik a tanévkezdésig Afrika Ebola-fertőzéssel érintett országaiból - közölte az intézmény, hozzátéve, hogy felkészültek a hallgatók fogadására.
Mondta nekem gyakran Édesapám, amikor arra okított, miként kell kiharcolni eredményesen azt, amit akarok. Ekkor nem gondoltam, hogy ugyanezt az elvet követi majd az egészségügyi szolgáltatók szakmai kártérítési felelőssége akkor, amikor az új Polgári Törvénykönyv hatályba lép.
A hazai jogirodalomban számtalan tanulmány foglalkozott az egészségügyi szolgáltatókkal szemben indult kártérítési perek sajátosságaival. A tanulmányok döntő többsége azonban a követelés jogalapjára helyezi a hangsúlyt, elsősorban azt vizsgálja, hogy milyen körülmények alapján állapítja meg a bíróság a kártérítési felelősséget, és melyek a felelősség alóli mentesülés feltételei.
Amikor a „műhibaper” elnevezést használjuk, akkor az egészségügyi szolgáltatások nyújtásával kapcsolatban felróhatóan okozott károk megtérítése iránt indított eljárásokat értünk alatta, ez nem szakmai, hanem közhasználatú kifejezés.
A hibás termékekért való felelősségről szóló uniós irányelv (Tanács 85/374/EGK irányelve) a vétkesség nélküli felelősség elvét fogalmazza meg, amely szerint a termék gyártója felel a termék hibája által okozott kárért. Ha a termék gyártója nem állapítható meg, a termék minden szállítója gyártónak tekintendő, kivéve, ha ésszerű időn belül tájékoztatja a károsultat a gyártónak vagy annak a személyéről, aki a terméket szállította neki. Ami az Unióba importált termékeket illeti, az importőr ugyanúgy felel, mint a gyártó.
E. Petru súlyos szív- és érrendszeri betegségben szenved, aminek következtében már 2007-ben sebészeti beavatkozáson esett át. Két évvel később egészsége tovább romlott, és beutalták a temesvári Institutul de Boli Cardiovascularéba. E. Petru szerint az intézményben történt tartózkodása alatt meg tudta állapítani, hogy tárgyi eszközökben jelentős hiányosságokat szenved a kórház.
Az egészségbiztosítási szerződést a Polgári törvénykönyvről szóló 1959. évi IV. törvény nem tartalmazza, ezt a szerződéstípust önállóan nem nevesíti. Az új, 2013. évi V. törvény a Polgári törvénykönyvről hatálybalépésével fog bevezetésre kerülni az egészségbiztosítási szerződés. Ezen új polgári jogi szerződés lehetséges helyét a kötelező egészségbiztosítási rendszerben vizsgálja meg jelen tanulmány.
Az Alkotmánybíróság (Ab) alaptörvény-ellenesnek minősítette, ezért megsemmisítette az egészségügyi törvény azon bekezdését, amelyben a cselekvőképes ember közokiratban történő vizsgálatok, beavatkozások visszautasíthatóságának egyes részletszabályait rögzítették - közölte az Ab a honlapján.