Mire szolgáltat jogalapot a vizsgálatok elmaradása? A terhességi ultrahangvizsgálatok során a protokoll szerinti időben kell a magzat anatómiáját vizsgálni és ábrázolni, illetőleg a látottakat leírni. Ennek elmaradása alapot adhat a kártérítési felelősség megállapítására.
2014-ben a DRportal Med. et Jur. rovata számos érdekes és a szakmát érintő témát dolgozott fel. Reméljük, hogy cikkeink hasznosak voltak olvasóink számára és új információkkal segítették őket napi munkájuk során. Mikor és egyáltalán visszautasítható-e az orvosi ellátás? Mikor és melyik orvos köteles soron kívüli egészségi alkalmassági vizsgálatot kezdeményezni az általa kezelt, járművezetésre jogosító okmánnyal rendelkező személynél? Melyek a rezidensképzés szabályai? A tavalyi év legolvasottabb cikkeiből készítettünk egy válogatást.
2014 második félévében két ingyenes, online tanfolyamunkkal is könnyen kreditpontot szerezhet. Nem kell mást tennie, mint a tanfolyam cikkeit elolvasni és a kapcsolódó teszteket helyesen kitölteni!
Magyarországon az 1970-es évek közepéig többnyire sem a vizsgálatokra, sem a műtétekre nem volt várólista, az orvosi ellátás könnyen elérhető volt, bár az értékes műszerek sem voltak általánosan elterjedtek még. A jó, vagy jónak vélt orvoshoz fűződő bizalmi kapcsolat tartotta életben a hálapénzt, amit jellemzően a kezelés befejeződése után adtak, de az valójában a megfelelő ellátás garanciája is volt.
Az új Btk. új szabályozást hozott a vesztegetés bűncselekményének törvényi tényállásában; milyen hatással van ez a paraszolvencia büntethetőségére?
Kuruzslás és közokirat-hamisítás miatt emelt vádat a Hevesi Járási Ügyészség egy nő ellen, aki négy és fél éven át kezelt betegeket Egerben és Tiszanánán - tájékoztatta a Heves megyei főügyész kedden az MTI-t.
Ez év végére megszülethet az önálló népegészségügyi intézményről szóló jogszabálytervezet, így 2015 első negyedévében akár meg is kezdheti működését az intézmény – nyilatkozta az Emberi Erőforrások Minisztériumának egészségügyért felelős államtitkára.
Belehúz az egészségügyi kormányzat, több mint tucatnyi jogszabályt kíván módosítani a legújabb törvény-tervezetével, amely már elérhető a kormány honlapján.
Új szemléletmód kialakítása volt a cél a jogvédelem területén, és mára elmondható, hogy a két éve létrehozott Országos Betegjogi, Ellátottjogi, Gyermekjogi és Dokumentációs Központ (OBDK) stabil alapokon nyugvó jogvédelmi rendszert alakított ki. Erről Novák Krisztina, a központ főigazgatója beszélt az MTI-nek adott interjújában.
Benyújtotta a kormány a parlamentnek a GYEMSZI átszabásáról, azaz az Állami Egészségügyi Ellátó Központ létrehozásáról (is) szóló törvényjavaslatot. Ebben rendelkeznek a magán- és közellátás szétválasztása érdekében az első lépésekről is – a többi közt.
Bizonyos fertőző betegségekhez kapcsolódóan könnyen megállapítható szükséges-e a fertőzött egyéneket elkülöníteni, karanténba zárni. Ilyenek a könnyen terjedő és rövid időn belül akár halálos lefolyású fertőző betegségek (kolera, kanyaró, ebola, pestis). Mi a helyzet az olyan fertőző betegségekkel, ahol a komoly kockázata a fertőzés tovább adásának csekélyebb.
2012. január 1-jén Magyarországon új adatvédelmi törvény lépett hatályba: az információs önrendelkezési jogról és az információszabadságról szóló 2011. évi CXII. törvény. A törvény a védelem jogtechnikai részében nem sokat változott a korábbi törvényhez képest. Szinte azonos tartalommal vette át a régi paragrafusokat. Van azonban benne egy fontos újdonság: ez az adatkezelés egyik új jogalapjának megjelenése. A törvényben megjelent a jogos érdek, mint új jogalap a személyes adatok kezelésére.
A szakma által röviden csak humángenetikai törvénynek 2hívott jogszabály 2008. október 1-jén lépett hatályba. Az alábbi írásomban azt szeretném megvizsgálni, hogy az eltelt több mint négy év alatt hogyan alakult a törvény elfogadottsága, működése a gyakorlatban.