belgyógyászat

Cukorbetegek életmódváltoztatása: mennyit mondjunk a diagnóziskor?

A cukorbetegség diagnózisakor a beteg gyakran megkérdezi: mire kell ezentúl odafigyelnem? A válasz pedig nem lehet egy-két szavas, hiszen a betegnek már a rendelő ajtaján kilépve el kell kezdenie a sokat emlegetett életmód-változtatást, és ehhez megfelelő tanácsokkal kell ellátnunk – ezeket a tanácsokat igyekszik összefoglalni a cikk.
2010.03.18. Belgyógyászat

Non-szteroidok súlyos mellékhatása: monitorozz!

A non-szteroid gyulladáscsökkentők rendelése fokozott figyelmet igényel minden szakterület orvosától. Az országban igen sokan szenvednek reumatológiai megbetegedésben, és az idősebb korosztály házi patikájában ez egy igen gyakori gyógyszercsoport.
2010.03.05. Belgyógyászat

Terápiarezisztens hypertonia

Terápiarezisztenciáról akkor beszélhetünk, ha a vérnyomás akkor is a célérték fölött van, ha a beteg hármas antitenzív-kombinációt kap, amelyek közül az egyik diuretikum.
2010.02.24. Belgyógyászat

A magasvérnyomás-betegség nem-gyógyszeres kezelése

Mikor ajánljuk hypertoniás betegeknek a nem-gyógyszeres kezelés különböző lehetőségeit? A válasz egyszerű: mindig. "Csak" azt kell eldöntenünk, hogy a gyógyszeres kezelés helyett (leginkább: előtt), vagy mellette javasoljuk betegeinknek az alábbi életmódbeli megfontolásokat.
2010.02.08. Belgyógyászat

A Magyar Diabetes Társaság XX. Jubileumi Kongresszusa

A Magyar Diabetes Társaság tisztelettel meghívja Önt és munkatársait XX. Jubileumi Kongresszusára, melyet a Club Tihanyban rendez, a Veszprém Megyei Csolnoky Ferenc Kórház Belgyógyászati, Diabetes és Anyagcsere Centruma és az „Alapítvány a Cukorbetegekért” szervezésében.
2010.02.07. Belgyógyászat

A hypertonia szekunder formái

A hypertonia diagnózisának kimondása után a következő vizsgálandó tényező annak kiderítése, hogy a magas vérnyomás hátterében azonosíthatók-e olyan faktorok, amelyek a hypertonia fennállását kialakítják. Amennyiben a magas vérnyomás egy másik alapvető kórállapothoz másodlagos eltérésként csatlakozik, szekunder hypertoniáról beszélünk.
2010.02.02. Belgyógyászat

A serdülőkori (15-18 éves kor közötti) hypertonia kezelésének szakmai irányelvei - gyakorlati szempontok

Serdülőkorban akkor beszélünk hypertoniáról, ha 3 különböző időpontban végzett, alkalmanként legalább 3 mérés átlagából adódó vérnyomás szisztolés és/vagy diasztolés értéke meghaladja az adott korcsoport nemre és testmagasságra illesztett 95 percentilis értékét. A felnőttkori hypertonia diagnózisával ellentétben, a serdülőkori hypertonia diagnózisához mindig szükséges, hogy az eseti értékek alapján diagnosztizált hypertoniát 24 órás vérnyomás-monitorozással (ABPM) verifikáljuk.
2010.02.01. Belgyógyászat