belgyógyászat

Az Egészségügyi Világszervezet az elhízást 1997-ben betegségnek minősítette. A gazdaságilag fejlett és közepesen fejlett országokban az elhízás a leggyakoribb táplálkozási betegség.

A pitvarfibrilláció gyakori ritmuszavar, mely a 60 éven felüliek 1 százalékánál, a 69 évnél idősebbek több mint 5 százalékánál előfordul. Az Amerikai Egyesült Államokban becslések szerint 2.2 millió lakosnál fedezhető fel pitvarfibrilláció, és férfiaknál gyakoribb, mint nőknél.

Acanthosis nigricans észlelése esetén mindig gondoljunk a háttérben megbújó anyagcsere eltérések lehetőségére, ami az elhízás ténye mellett rávilágít a szükséges vérvizsgálatok elvégzésének fontosságára is.

Ha a kardiális output vagy az erek falának ellenállása anélkül nő meg, hogy a másik összetevő kompenzatorikus csökkenése bekövetkezne, a vérnyomás értékének megnövekedése következik be. A patofiziológiában a vaszkuláris rezisztenciára és/vagy a kardiális outputra ható faktoroknak van szerepük.

A pontos patofiziológia még mindig nem ismert, ennek hátterében a hypothalamicus-hypophysis-ovárium rendszer abnormális működése állhat. A kulcspozícióban a nem megfelelő gonadotrop hormontermelés áll, ami ennek ellenére inkább eredménye, mintsem oka a petefészek diszfunkciójának.

A hypertonia specifikus genetikai okainak felderítése, a genomprofil kutatása közelebb viszi a tudományt ahhoz, hogy a magas vérnyomás betegség terápiáját célirányosabbá változtassa. Napjainkban a magas vérnyomásban szenvedők testvéreit illetve gyermekeit szorosabban szűrik a betegségre.

A fejlett országokban manapság már jóformán a teljes lakosság rendelkezik mobiltelefonnal, a legújabb marketingstratégiák már az alsó tagozatos gyermekeket célozzák. A működésük alapját képező radiofrekvenciás sugárzás azonban káros lehet az egészségre, ezt kiterjedten tanulmányozzák, de egyértelmű eredmények egyelőre nincsenek.

A postpartum thyreoiditis nem ritka kórkép, és ha kezelést nem is mindig igényel, felismerése és utánkövetése kiemelkedő jelentőségű különösen azok esetében, akik további terhessége(ke)t terveznek.

A különböző pajzsmirigybetegségek terhesség alatti jellegzetességeinek megismeréséhez és kezeléséhez igyekszik segítséget nyújtani a közlemény.

A terhesség alatti pajzsmirigy-rendellenességek gyakoriak és mivel következményei mind a magzatot, mind az anyát érinthetik, nagy jelentőséggel bírnak. Jelen bevezető rész a probléma jelentősége mellett a terhesség során javasolt referenciaértékeket is ismerteti.

A szinuszcsomó területén található sejtek változatos morfológiájúak. Lehetnek lándzsa-, pókláb- vagy pálca alakú pitvari sejtek, illetve apró kör alakú sejtek, melyek alakilag az endothelsejtekhez hasonlítanak. Egyedül az orsó- és pókláb alakú sejtek rendelkeznek a pacemaker sejtekre jellemző tipikus elektrofiziológiai jellegzetességekkel.

Az életminőség jelentős javulását hozhatja elsősorban a fiatal, aktív életet élő cukorbetegek esetében a bőr alá implantálható inzulinpumpa használata. A közlemény a módszer előnyeire igyekszik rávilágítani.

Napjainkban egyre több inzulinnal kezelt gyermek és felnőtt keresi fel a szakrendeléseket és egyre nagyobb hányaduk él a jelenleg rendelkezésünkre álló legmodernebb kezelési lehetőséggel, az inzulinpumpával, amelynek segítségével egyszerűbbé és nem utolsó sorban rugalmasabbá válik mindennapi életvitelük.