Bostoni kutatók szerint a viszcerális zsírszövet által termelt adiponectin nevű hormon magas szintje a nők esetében a demencia rizikójának növekedését okozhatja. – áll az Archives of Neurology folyóirat egyik cikkében.
A májusi konferenciákról cikkünkben olvashat bővebben.
Az Alzheimer kór prevenciója vagy progressziójának lassítása talán lehetséges az agyi fehérjék glükóz szintjének fenntartásával. – állítják kanadai tudósok a Nature Chemical Biology legutóbbi kiadásában.
A pszichoanalitikus iskolák mellett más pszichoterápiás irányzatok is kialakították saját álláspontjukat az álomértelmezés lehetőségeivel kapcsolatban. Az egyik ilyen jelentős irányzat az egzisztencialista-fenomenológiai megközelítés, amelynek egyik legjelesebb képviselője Alfred Adler volt. Más szerzők az álmok értelmezésének kulturális megközelítését tartják hasznosnak.
Tempora mutantur et nos mutamur in illis (változik az idő, s változunk mi is) - hangzik a mondás, mely a külső társadalmi változások mellett az öregedés során bennünk zajló folyamatokra is érvényes. Jelen cikkben definiálni próbáljuk az öregedés fogalmát, elméleteit, a kognitív teljesítmény változásokat és a korfüggő feledékenységről, az enyhe kognitív zavarról és a demenciáról szólunk.
A társadalom elöregedésével egyre nagyobb jelentőséget kapnak a különböző eredetű demenciák. Jelen cikkben a demencia definíciójáról, a diagnosztikai kritériumokról, illetve a tüneti lefolyásról szólunk.
Az álmok értelmezésének pszichoterápiás alkalmazhatóságával elsőként Freud foglalkozott részletesebben. Freudnak sok követője volt, akik közül némelyek idővel saját iskolát teremtettek. Köztük volt Carl Gustav Jung, aki sok elméleti újítás mellett – a pszichoanalitikus alapszemléletet megtartva – sajátos álomértelmezési módszert dolgozott ki.
Az álomelemzés elméleti és módszertani vonatkozásainak szakirodalma igen széleskörű. A kezdeti pszichoanalitikus elméletek mellett ma már más pszichoterápiás irányzatok is foglalkoznak az álmok értelmezésének terápiás lehetőségeivel. A megközelítési módok azonban elég eltérőek. Cikksorozatunk jelenlegi részében az álmokkal való pszichoterápiás munka különböző elméleti modelljeit tekintjük át.
A márciusban esedékes konferenciákról cikkünkben olvashat bővebben.
Mit tart ma a tudomány az álomértelmezés hasznosságáról? Mivel járul hozzá az álmokkal való munka a pszichiátriai betegek kezeléséhez? Hogyan, milyen módszerekkel lehet megérteni az álmok jelentőségét? Nicholas Pesant és Antonio Zadra áttekintő tanulmánya segítségével igyekszünk választ adni ezekre a kérdésekre.
Korábbi feltételezések alapján az ártalomkerülés temperamentum dimenzió magas értéke vulnerabilitásfaktort jelent a depresszióra nézve. Az utóbbi években egyre több vizsgálati adat gyűlt össze erre vonatkozóan, és a bizonyítékok erősségi szintje egyre inkább magasnak vehető. Kampman and Poutanen friss áttekintése megerősíti ezeket az eredményeket.
Vajon eddig milyen biológiai mechanizmusok ismeretesek, amelyek a temperamentum kialakulását befolyásolják? Továbbá ezek a temperamentumbeli dimenziók milyen összefüggésben állhatnak a depressziós zavarok megjelenésével? Egyre több bizonyítékokon alapuló adat áll rendelkezésre ezekben a témákban. Olli Kampman és Outi Poutanen áttekintő tanulmánya segít áttekinteni ezeket.
Olli Kampman és Outi Poutanen finn szakemberek arra keresték tanulmányukban (2011) a választ, hogy vajon, ha megismerjük egy adott személy temperamentumbeli jellemzőit, akkor következtethetünk-e abból a depresszió jelenlegi vagy jövőbeli megjelenésének valószínűségére, illetve azt, hogy ha valakinek depressziós tünetei vannak, akkor a temperamentum dimenziók alapján bejósolható-e a felgyógyulás esélye.