Pszichiátria

A pszichózisra a realitáskontroll hiánya, illetve több pszichiátriai tünet együttes fennállása jellemző, ezek közül a legszembetűnőbb a téveszmék és/vagy hallucinációk jelenléte. Nem önálló pszichiátriai diagnózisról, hanem egy tünetegyüttesről van szó, mely számos pszichiátriai kórképben megjelenhet (pl. szkizofrénia, affektív pszichózisok, paranoid pszichózisok, drog indukálta pszichotikus állapotok, stb.). A pszichózis irányú rizikó meghatározása intenzíven kutatott terület, mivel egyre több bizonyíték szolgál arra, hogy a korai intervenció kedvezően befolyásolja a pszichotikus kórképek kimenetelét. Jelen cikkben Stephan Heckers 2009-ben a Schizophrenia Bulletin-ben leközölt „Who is at Risk for a Psychotic Disorder?” című cikkének főbb kérdésfelvetéseit tekintjük át.

A modern orvostudományban egyre nagyobb szerepet kapnak a magatartási, viselkedési tényezők. Vajon mi ennek az oka? Erről beszélgetünk dr. Stauder Adrienne-nel, a SE Magatartástudományi Intézetének docensével, a Selye János Magyar Magatartástudományi Társaság elnökével.

Egy új ausztrál kutatás eredménye a skizofrénia és az immunrendszer egyes szegmenseinek működése közötti kapcsolat újabb bizonyítékával szolgált, mivel kimutatta, hogy a skizofrénia által érintett agyterületen, a betegek 40%-ánál fokozott inflammáció tapasztalható.

Az októberi konferenciákról cikkünkben olvashat bővebben.

A Hypertension egyik augusztusi online kiadásában megjelent olasz tanulmány szerint, a kakaó rendszeres fogyasztása a növény flavonoid tartalmának köszönhetően javítja az enyhe kognitív zavarban (MCI) szenvedő felnőttek szellemi funkcióit.

A bipoláris zavarral élő embereknél váltakoznak a depressziós és a mániás epizódok, érzelmi hullámvasútba ültetve ezáltal az érintetteket: német kutatók most olyan gént azonosítottak, amely a mániás tünetek megjelenéséért felelős.

A Cell Metabolism júliusi száma egy új, leptin-szenzitivitást fokozó fogyókúrás gyógyszer fejlesztéséről számol be, melyet jelenleg még állatkísérletekben tesztelnek, ám a kutatók reményei szerint hosszú távú megoldást jelenthet az obezitással küzdő betegek számára.

A legutóbbi Batman film bemutatóján történt tömeglövöldözés ismét felhívta a szakértők figyelmét az erőszakra hajlamos pszichiátria betegek kiszűrésének és szeparációjának fontosságára. A coloradói merénylőhöz hasonló erőszakos cselekményeket elkövető pszichiátriai betegek ugyanis számos ok miatt egyre gyakrabban csúsznak ki a megfelelő egészségügyi kontroll alól.

A Society for the Study of Ingestive Behavior Zürichben rendezett éves találkozóján prezentált új tanulmány szerint, az állatokhoz hasonlóan, az emberek is élvezetesebbnek és kielégítőbbnek tartják a kisebb falatokból álló ételt, mint az ugyanolyan kalóriatartalmú, nagyobb falatokat. Ezért a kisebb adagokra porciózott étellel könnyebben fenntartható az ideális testsúly.

Egy holland tanulmány a diétás prekurzorokat és specifikus tápanyagokat tartalmazó Souvenaid nevű táplálék kiegészítőről számol be, amely a kutatók szerint jelentősen javíthatja a korai vagy enyhe Alzheimer-kórban szenvedő betegek memóriafunkcióit.

Két brit tanulmány szerint, 65 éves kor felett, bizonyos típusú alkoholok fogyasztása, még viszonylag mérsékelt mennyiség mellett valamint az egyszerre „rohamszerűen” nagy mennyiségű alkohol fogyasztása is negatív hatással lehet a kognitív és memóriafunkciókra. Ez azonban megkérdőjelezi azon korábbi kutatási eredményeket, melyek azt sugallják, hogy a mérsékelt alkoholfogyasztás, egyéb egészségügyi előnyei mellett a kognitív hanyatlást is megakadályozhatja.

Izlandi kutatók egy kulcsfontosságú amyloid protein génmutáció felfedezésével újabb bizonyítékkal szolgáltak az Alzheimer-kórral kapcsolatos amyloid teória alátámasztására. A deCode Genetics munkatársai által felfedezett mutáció a betegség progressziójával szemben nyújt protekciót.

"Senki sem különálló sziget; minden ember a kontinens része, a szárazföld egy darabja" - írta John Donne angol költő a XVII. században a magányosság és vágyódás kifejezéseként. Van, aki egyedüllétre vágyik, de senki se akar magányos lenni, és főleg azért nem, mert az senkinek se jó. A magányosság nemcsak boldogtalanná teszi az embert, hanem kutatások tanúsága szerint halálozási ok is. A rossz mentális állapottal is összeköthető, ám ami ennél is meglepőbb: olyan bajokkal, mint a szív- és érrendszeri megbetegedések, a magas vérnyomás és a demencia.