Pszichiátria

Manapság mobileszközöket már a legkisebbek kezében is egyre gyakrabban látni, annak ellenére, hogy egyelőre viszonylag keveset tudunk a gyermekek fejlődésére és magatartására gyakorolt hatásaikról. A Pediatrics szakmai folyóirat egyik kommentárjában a kutatók számos típusú interaktív médiaeszköz felülvizsgálata kapcsán fontos kérdéseket fogalmaztak meg az említett eszközök oktatási célra történő használatát illetően, valamint felvetették annak lehetőségét, hogy ezek az eszközök szerepet játszhatnak az önszabályozó eszközök elégtelen fejlődésében.

Madelaine M. Wohlreich és munkatársai a The Primary Care Companion to The Journal of Clinical Psychiatry című folyóiratban számoltak be egy negyedik fázisú, több centrumban végzett, nyílt vizsgálatukról, amelyben a duloxetine (Cymbalta) major depressziós betegekre gyakorolt hatásait mérték fel.

A férfiak szexuális vágyát a legnagyobb mértékben az alkohol, az orgazmust leginkább a heroin, a kokain, az alkohol és a speedball gyengíti.

Az időskori depresszió nagyon gyakori kórkép, ennek ellenére a diagnózis, ill. az adekvát terápia sokszor nehézségekbe ütközik, mely jelentős terhet, szenvedést ró a betegre és a családtagokra egyaránt.

A depresszió egy heterogén kórkép. A DSM-IV-ben szereplő depresszív kórképek nem fedik le a teljes affektív spektrumot, a küszöb alatti depressziós tünetekkel jellemezhető betegek ugyanis nem kerülnek be egyik diagnosztikus csoportba sem. Számos diagnosztikus kategória született, melyek azon betegek esetében alkalmazhatók, akiknél nem állapítható meg major depresszió diagnózis. Jelen cikkben azokat a depressziós kórképeket tekintjük át, melyek esetében nem teljesülnek a major depresszió diagnosztikus kritériumai, azonban a tünetek által okozott akadályoztatottság vagy jelentős szenvedés miatt mégis figyelmet érdemlő tünetegyüttesekről van szó.

A DSM-IV szerinti „atípusos jelleg” a depresszió egy olyan altípusát képviseli, melyre az alábbi tünetek jellemzőek: a hangulat reaktivitása (azaz a beteg kedvező események hatására átmeneti hangulatjavulásról számol be), ill. az alábbiak közül legalább kettő: típusos a bénultság érzése, azaz a betegek nehéz, ólomszerű érzésről számolnak be a karokban és lábakban, emellett gyakori a jelentős súlygyarapodás, mely a fokozott étvággyal (különösen a szénhidrát preferenciával) áll összefüggésben.

A Pennsylvania Állami Orvostudományi Egyetem előrehaladott rákban szenvedő betegek kis csoportjánál megállapította, hogy a haldoklóknál alkalmazott orvosi döntések megismerését szolgáló online eszköz és a beteg halállal kapcsolatos döntéseit tartalmazó előre megfogalmazott nyilatkozata nem okoz pszichés distresszt. A tanulmányt a Journal of Pain and Symptom Management szakmai folyóirat online kiadása közölte.

Korábbi vizsgálatok már rávilágítottak a szerotonin transzporter gén (5HTTLPR) és az affektív kórképek közötti összefüggésre, Gonda, Juhász és Rihmer 2005-ben közzétett vizsgálatában ugyanakkor az egészséges populációban fellelhető depresszív vonások, szubklinikus depressziós tünetek, ill. a fent említett gén polimorfizmusának kapcsolatát elemezték. Az s allélt hordozók szignifikánsan magasabb pontszámot értek el a Zung Depresszió Skálán, ill. a szomatikus-vegetatív tüneti alskálán is, a szubklinikus depresszió és a génpolimorfizmus közötti szoros asszociációt pedig a depresszió fizikális tünetei hordozzák.

A szerotonin neurotranszmisszió eltérései központi szerepet játszanak a depressziós kórképek pathofiziológiájában. Az affektív kórképek genetikai meghatározottságát is számos adat támasztja alá. Újabb kutatások a szerotonin transzporter gén promóter régiójának funkcionális polimorfizmusa (5HTTLPR) és a major depresszív kórképek közötti szoros összefüggésre mutatnak rá.

Mindannyian tudjuk, hogy a psziché hat a testünkre, a tüneteinkre. Bármely krónikus betegség tünetgazdagabbá válik pszichés egyensúlyvesztés esetén. A pszichogén betegség kimondása nagyon nehéz, bizonyos merészséget igényel, hisz tünet mindig van, laboratóriumi eltérést bárkinél találhatunk, organikus okot feltételezni könnyű. A diagnózist általában kizárásos alapon állítjuk föl, hisz a tünet hátterében nem igazolható szervi eltérés. Például a köhögés ilyenkor nappalra korlátozódik, alvás közben nem köhög a gyermek.

Akiskal, Benazzi, Perugi és Rihmer 2005-ben publikált cikkükben arra keresik a választ, hogy az agitált depresszió az unipoláris vagy a bipoláris affektív spektrum része, ill. foglalkoznak azzal a sokat vitatott kérdéssel, miszerint az antidepresszívumok növelik-e a suicidium rizikót. Jelen cikkben 2005-ben publikált kutatásuk fő megállapításait tekintjük át.

Az agitált depresszió nozológiája egyelőre nem teljesen tisztázott, egyesek szerint az unipoláris, mások szerint a bipoláris spektrum része, felmerült azonban, hogy egy kevert állapotot reprezentál. Hasonló volumenű ellentmondások keringenek az antidepresszívumok suicidium rizikót növelő potenciáljával kapcsolatban.

A major depresszió gyakori reziduális tünetei a nappali álmosság és fáradékonyság, melyek gyakran együttesen fordulnak elő az insomniával. Jelen cikkben a fáradékonyság etiológiai hátterét és kezelési lehetőségeit tekintjük át.