Szakma

A XIX. század második fele Magyarországon nagy és gyors változások kora volt. Ezen időszak hazai bőrgyógyászatának helyzetéről szerettem volna képet kapni.

A Columbia University Medical Center (CUMC) nagy esetszámú, multicentrikus klinikai vizsgálata egy új genetikai tesztre hívja fel a figyelmet, mely szignifikánsan több klinikailag releváns információt nyújt, mint a jelenleg használt prenatális tesztek. Az eredményről a New England Journal of Medicine (NEJM) decemberi kiadása számolt be.

Az artrózis kezelésére használatos gyógyszerek és táplálék-kiegészítők száma az utóbbi időben rohamosan nő, csak az Egyesült Államokban 2000 óta több mint 800 új márkanév került piacra. Néhány hatóanyag mögött kiterjedt szakirodalom is van, noha az étrend-kiegészítők hosszú távú hatékonyságát és biztonságosságát általában ritkán szokták vizsgálni¹. (x)

„A sztatinok a magas rizikójú betegeknél némileg növelhetik a diabetes rizikóját, azonban emiatt nem szabad leállítani a kezelést, mivel a diabetes rizikót messze felülmúlja a terápia kardiovaszkuláris eseményekkel szembeni pozitív hatása.” – foglalta össze véleményét öt új tanulmány eredménye alapján Dr. Barton Duell (Oregon Health & Science University, Portland) az American Heart Association éves tudományos ülésén.

A szervezet cirkadián ritmusának nevezzük azokat a biológiai folyamatokat, melyek szabályos napszaki ritmus szerint ismétlődnek. Cirkadián ritmicitást mutat az alvás-ébrenlét ciklusa, a hangulat napszaki ingadozása, a neuroendokrin hormonok szintje, a testhőmérséklet és a motoros aktivitás is.

Az Alzheimer-kórt (Alzheimer’s disease, továbbiakban AD) történeti szempontból duális klinikopathológiai entitásként definiálják. A megbízható biomarkerek in-vivo evidenciát biztosítanak a kórkép irányában, alkalmazásukkal új diagnosztikus kritériumok kerültek bevezetésre, melyek újraírják a diagnosztikus fogalmakat az Alzheimer-kór kognitív eltéréseinek specifikus mintázata és strukturális/biológiai evidenciái mentén.

Ismerve a daganatok heterogenitásának tényét, s feltételezve, hogy a lokoregionális kiújulást és a távoli áttéteket a klinikailag „malignusabb viselkedésű” klón adja, az eredeti lelet szerint jobb prognózisúnak vélt daganat kiújulása esetén mindenképpen érdemes a szövethenger-biopsziát megismételni.

Ha a páciens nem szenved krónikus obstruktív pulmonális megbetegedésben, akut hörgőgyulladás esetében szükségtelen az antibiotikum adása. A bronchitisek tünettana sokszor hasonlít a pneumóniához, de a fizikális vizsgálat és a mellkas röntgenfelvétel nem támasztja alá.

A respiratorikus tünetek (légzési nehezítettség, légszomj, köhögés) gyakorisága és intenzitása a menstruációs ciklus folyamán variabilitást mutat, olvashatjuk az American Journal of Respiratory and Critical Care Medicine online számában.

Az irritábilis bél szindróma (IBS) a fejlett országok populációjának megközelítőleg 10-20%-át sújtja. Az IBS valójában nem egy betegség, hanem inkább tünetegyüttes, melyek leggyakrabban hasi görcsök, fájdalom, fokozott bélgázképződés, diarrhoea és székrekedés formájában jelentkeznek.

A XVIII. században Vácon meghalt és természetes úton mumifikálódott embertársaink vizsgálatakor kiderült, hogy az idők során minden sejt elenyészett, a teljes víztartalom elveszett. A kötőszöveti rostok közül egyedül a mumifikálódott kollagén rostok maradtak meg, ezeket „mullagén”-nek neveztük el.

Ma már sokszor a legkisebb hibának is súlyos következményei lehetnek, a fogorvosokkal szembeni bírósági eljárások száma pár év alatt megtöbbszöröződött.

Az elmúlt három évben három különböző irányelvet dolgoztak ki a pajzsmirigy göbök kezelésére vonatkozólag. Ez a három irányelv sok hasonlóságot, de mindegyik kissé más megközelítést tartalmaz, arra vonatkozólag, melyik göbnél kell elvégezni a biopsziát.