Az orvosi perek gyakorlata a 90-es évek elejétől kezdődően folyamatosan alakult. A 2013. évi V. törvény (a továbbiakban új Ptk.) pedig nyilvánvalóan további változásokat fog előidézni.
Amikor a „műhibaper” elnevezést használjuk, akkor az egészségügyi szolgáltatások nyújtásával kapcsolatban felróhatóan okozott károk megtérítése iránt indított eljárásokat értünk alatta, ez nem szakmai, hanem közhasználatú kifejezés.
Az új Ptk. – amely bevezette a sérelemdíj jogintézményét - 2014. március 15-ei hatályba lépése óta még nem telt el elég idő ahhoz, hogy új joggyakorlatról beszélhessünk.
Az egészségügyi szolgáltatók elleni kártérítési perekben a kórházakkal szemben fellépő betegek, hozzátartozók leggyakoribb kereseti kérelme az egyre növekvő összegű – bár a nyugat-európai vagy amerikai mértékhez nem hasonlítható – nem vagyoni kártérítés megfizetésére kötelezés.
A gyógyítás közben felmerült tevékenységgel kapcsolatos kártérítési igények kulturált módon történő rendezéséhez az intézmények részéről egy állami, egy megfelelő biztosítási és egy tulajdonosi háttérre is szükség lenne.
A hazai jogirodalomban számtalan tanulmány foglalkozott az egészségügyi szolgáltatókkal szemben indult kártérítési perek sajátosságaival. A tanulmányok döntő többsége azonban a követelés jogalapjára helyezi a hangsúlyt, elsősorban azt vizsgálja, hogy milyen körülmények alapján állapítja meg a bíróság a kártérítési felelősséget, és melyek a felelősség alóli mentesülés feltételei.
A nyugdíjkorhatárt megelőzően (akár csak egy nappal előtte is) a munkavállaló még nem minősül munkajogilag nyugdíjasnak, hanem a Munkatörvénykönyve 66. § (4) és (5) bekezdésének hatálya alatt áll, mint az öregségi nyugdíjkorhatár betöltését megelőző öt éven belüli személy.
A magánszemélyek és vállalkozások számára biztosítani kell, hogy jogaikat nemzeti hovatartozásuktól függetlenül valamennyi tagállamban gyakorolhassák. Az Unión belül a kölcsönös elismerés elve a polgári ügyekben folytatott igazságügyi együttműködés sarokköve. A 805/2004/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet létrehozta a nem vitatott követelésekre vonatkozó európai végrehajtható okiratot.
Igazságügyi egészségbiztosítási orvosszakértő, egészségügyi-jogi szakértő biztosítási szakjogász.
Ptk. 6:519 § (1), azaz a szubjektív felelősségi formula A kártérítési igény jogelméleti alapja a Ptk. 6:519. § (1) bekezdésén alapszik, amely szerint – az általános kárfelelősségi szabály alapján –, a felelősség megállapításának négy konjunktív feltétele van.
Egészségügyi kártérítés - műhibák. Ebben a témában indul a DRportal új Med. et Jur. tanfolyama a második félévben, melynek órarendjét alább találja.
Jelentős azoknak a peres ügyeknek a száma, amelyekben a Hepatitis C (HCV) vírussal fertőzött vérkészítményekkel kezelt betegek lépnek fel kártérítési igénnyel. Igényérvényesítésük során az elévülési szabályok eltérő értelmezése és az okozati összefüggés megítélése okozhat némi bizonytalanságot, egyébként pernyertességük szinte biztos.
10-15 év is eltelik addig, amíg egy kutatók által felfedezett molekulából a hatóságok által is engedélyezett, a beteg és kezelőorvosa számára hozzáférhető gyógyszer lesz.