szülészet-nőgyógyászat

Régi-új gyógyszer kapott engedélyt az amerikai Élelmiszer- és Gyógyszerügyi Hatóságtól (Food and Drug Administration, FDA) a múlt héten: a koraszülés megelőzését szolgáló 17-hydroxyprogesteron-caproate (17-OHPC), melyet korábban Delalutin, majd Gestiva néven forgalmaztak, Makena néven lesz elérhető az Egyesült Államokban.

Egyes felmérések szerint az Egyesült Királyságban minden ötödik, az Amerikai Egyesült Államokban minden harmadik nő méhét kiveszik élete során. A számos betegség megelőzését is elősegítő műtét megítélését más megvilágításba helyezheti az a közelmúltban publikált svéd tanulmány, amely szerint hysterectomiát követően szignifikánsan emelkedik a cardiovascularis betegségek kockázata.

A habitualis abortusszal foglalkozó cikksorozatunk befejezõ részében az ismétlõdõ vetélés eddig nem tárgyalt okait vesszük sorra. Foglalkozunk az etiológiai tényezõk sorában kiemelt fontosságú immunológiai faktorokkal (részben ide sorolva a thrombophiliákat), valamint a jóval ritkábban elõforduló, ám a differenciáldiagnosztika szempontjából mégis megkerülhetetlen genetikai defektusokkal és a kórképet kiváltó infekciókkal.

A témával foglalkozó első cikkünkben az ismétlődő vetéléssel kapcsolatos általános tudnivalókat ismertettük. A következőkben a habitualis abortus etiológiai tényezőinek két leggyakoribb csoportját: a méh anatómia rendellenességeit és az endokrinológiai okokat, illetve ezek diagnosztikai és kezelési lehetőségeit tárgyaljuk.

A gyermekvállalást tervező nők 1-4%-ánál fordul elő, hogy bár terhesség újra és újra megfogan, az egymást követő terhességek rendre vetéléssel végződnek. Célzott kivizsgálással az ilyen esetek 70%-ában kimutatható olyan rendellenesség, amely kezelhető és a későbbiekben terhesség sikeresen kiviselhető.

A hormonális kezelés célja a ciklusos szteroid hormontermelés megszüntetése.

Minden nőgyógyász naponta találkozik a rutin betegellátás során a méhen kívüli terhességre jellegzetes panaszokkal és pozitív terhességi teszttel jelentkező koraterhes problematikájával, akinek a terhessége még ultrahanggal nem detektálható méretű. A méhen belüli és kívüli terhesség korai differenciálásának ígéretes új biomarkere lehet a placentaris növekedési faktor (PIGF).

Előző cikkünkben bemutattuk a foetalis akinesia deformációs szekvencia (FADS) magzati megjelenési formáit. A következőkben ezen magzati rendellenesség kóroktanát ismertetjük, illetve a szülészeti / genetikai gyakorlat számára talán legfontosabb aspektust, a prenatális diagnosztika lehetőségeit és a felismert esetekben követendő genetikai tanácsadás szempontjait vesszük sorra.

A magzat méhen belüli mozgásának hiánya, az úgynevezett foetalis akinesia számos ritka és kevésbé ritka ok miatt alakulhat ki. Bármi is hozza azonban létre a mozgásképtelenséget, következtében a magzat jellegzetes, az élettel leggyakrabban nem összeegyeztethető elváltozásai jelennek meg.

A szülészetben mindig aktuális kérdés, mennyiben indokolt a hazánkban is számos intézményben rutinszerűen alkalmazott úgynevezett aktív szülésvezetés, mik az előnyei és hátrányai.

Előadást tart többek között Dr. Réthelyi Miklós, Nemzeti Erőforrás miniszter, Dr. Mikola István, az Országgyűlés Egészségügyi Bizottsága elnöke, Prof. Dr. Szabó Máté, állampolgári jogok országgyűlési biztosa, Nováky Rita, szülésznő Országos Bábaszövetség elnöke, Juhászné dr. Kun Judit Gabriella orvos, IBCLC, Szoptatásért Magyar Egyesület alelnöke.

Noha minden ötödik nő szeropozitív az elsősorban genitalis herpeszt okozó herpes simplex vírus 2-es szerotípusára (HSV-2), közülük a legtöbben nincsenek tisztában fertőzött voltukkal. Ezzel a szexuális úton terjedő betegséggel az esetek jelentős részében olyan személy fertőzi meg partnerét, aki vagy nem is tud betegségéről, vagy nincsenek kielégítő ismeretei róla.

A méhlepény és a terhes még fala közötti „ragasztóanyag” a magzati (foetalis) fibronectin, gyakran használt rövidítéssel fFN. Fenyegető koraszülés esetén megjelenik a hüvelyváladékban, ezért kimutatása felhasználható a szülés vagy koraszülés előrejelzésére.