pszichiátria
Egy genetikai tényező adhat magyarázatot arra, miért kerülik az autista gyermekek a szemkontaktust
Az autista gyermekek nem szívesen néznek mások szemébe és általában elfordulnak attól, aki hozzájuk beszél. Egy új kutatás szerint viselkedésük ezen sajátosságát genetikai tényezők vezérlik.
A szaglás romlása összefügg a demencia veszélyével
Egy új tanulmány eredménye szerint a demencia fokozott veszélyére utal, ha az idős betegek elvesztik a szaglóérzéküket.
A magas koleszterinszint és a Parkinson-kór kapcsolata
Egy tanulmány szerint a férfiak esetében az összkoleszterin és az LDL-koleszterin magasabb szintje a Parkinson-kór kockázatcsökkenésével társul. Az eredmény összhangban áll azokkal az új kutatásokkal, amelyek a magasabb koleszterinszintet a Parkinson-kór kockázatcsökkenésével hozzák kapcsolatba.
A demencia és a súlyos agysérülések kapcsolata
Egy finn tanulmány eredményei szerint a súlyos agysérülések - főként középkorúak esetében - drasztikus mértékben növelhetik a időskori demencia kockázatát.
Szabad-e néha egy kevés alkoholt fogyasztani terhesség alatt?
Sokan kíváncsiak arra, hogy a terhesség kilenc hónapja alatt elfogyasztott egy-két pohárka bor valóban veszélyt jelent-e a magzatra nézve?
Kulcsfontosságú az Alzheimer-kór megelőzésében az olívaolaj
Egy új vizsgálat eredménye alapján úgy tűnik, hogy az extra szűz olívaolaj (EVOO) protektív hatást fejt ki a memóriára és a tanulási képességekre, valamint csökkenti az agyban az Alzheimer-kór (AD) klasszikus szövettani jellegzetességének számító béta-amiloid plakkok és neurofibrillális kötegek képződését. A tanulmány eredményeit az Annals of Clinical and Translational Neurology szakfolyóirat online kiadása közölte.
A protonpumpa-gátlók mégsem növelik a kognitív hanyatlás veszélyét
A Journal of the American Geriatrics Society szakmai folyóirat online kiadásában közölte egy új vizsgálat eredményeit, amelyek némileg elcsendesítették a protonpumpa-gátlók (PPI) esetleges demencia kockázatnövelő hatásával kapcsolatos aggodalmakat.
Ígéretesek a probiotikumok az enyhe-közepesen súlyos depresszió kezelésében
A kanadai Queen’s Egyetem új pilot tanulmányának eredménye alapján az enyhe vagy közepesen súlyos depresszióban szenvedő, terápia-naiv betegek fő depresszív tüneteinek kezelésében hatékonyak lehetnek a probiotikumok.
A mentálhigiénés szakemberek a pokolba kívánják a Netflix tévésorozatát
A kamaszok rajonganak a Netflix erőszakkal, zaklatással és öngyilkossággal teli 13 Reasons Why (Tizenhárom okom volt rá) című sorozatáért, ami komolyan aggasztja a mentális egészügyi szakembereket.
Megjelent a kevert depresszió diagnózisára és kezelésére vonatkozó első ajánlás
A major depresszióval diagnosztizált felnőttek egyharmada kevert tüneteket mutat, és egy nemzetközi szakértői bizottság véleménye szerint valószínűleg optimálisabb lenne, ha ezeket a betegeket antidepresszánsok helyett antipszichotikumokkal kezelnék.
Hírcsokor három népszerű egészségügyi terület aktualitásairól
Rövid összefoglaló a marihuána használatáról, az asthma diagnosztizálásáról és az idősebbek hypertonia kezeléséről.
A bomlasztó viselkedési rendellenesség szülői közreműködéssel végzett kezelése a leghatékonyabb
Egy új kutatás szerint a gyermekkori bomlasztó viselkedészavar (disruptive behavior disorder, DBD) leghatékonyabb terápiás megközelítése az, amelyben a szülő is aktívan közreműködik.
Nincs konszenzus az Alzheimer-kór gyógyszeres terápiájának leállításával kapcsolatban
Bár az Alzheimer-kór tüneteinek kolinészteráz-gátlókkal történő kezdeti kezelése bizonyítottan hatékony, továbbra sincs konszenzus azzal kapcsolatban, hogy a betegeknél mikor, hogyan és egyáltalán leállítsuk-e a gyógyszeres terápiát.