infektológia

Az alábbi videón Dr. Schneider Ferenc infektológus beszél a kullancscsípés következményeiről és a megelőzési lehetőségekről.

A Neisseria meningitidis által okozott invazív megbetegedések diagnózisa általában késve kerül megállapításra, mivel a klasszikus tünetek (vérzések, kiütés, meningeális izgalmi jelek, megváltozott tudatállapot) általában csak a betegség lefolyásának vége felé jelentkeznek.

Az anthrax (görögül „fekete”) a Bacillus anthracis által okozott megbetegedés, általában a növényevő állatokat érinti, amelyek a kórokozót legelészés közben akvirálják a talajból. Az emberi megbetegedés viszonylag ritka, ilyenkor vagy lokalizált bőrlézió, vagy emésztőrendszeri fertőzés, tüdőgyulladás képében jelentkező, esetleg disszeminált infekciót okoz.

A Neisseria meningitidis nasopharyngeális hordozását egészséges emberekben már 1886-ban felismerték. 1908-ban Bruns és Hohn összefüggést figyelt meg a populációban előforduló hordozók magas aránya és a meningococcus járványok között.

Gyakorló orvosként – dolgozzunk bármely területen is – ma már kikerülhetetlen, hogy multirezisztens kórokozókról, illetve az azzal kapcsolatos kezelési nehézségekről halljunk. Ezekről a többféle (vagy akár mindegyik) antibiotikum csoportra rezisztenciával bíró, főként baktériumokról egyre többet tudunk, de egy lépéssel mindig előttünk járnak.

A probiotikumok nem előzik meg sem az antibiotikum asszociált hasmenést, sem a Clostridium difficile infekciót, egy, a Lancet augusztus 8-án megjelent számában publikált, nagy betegszámot feldolgozó, placebo-kontrollált, kettős vak vizsgálat eredményei szerint.

Európából a 20. század folyamán a mocsarak lecsapolásával, a DDT, majd más inszekticidek bevezetésével a malária és a sárgaláz is kiszorult, azonban számos kisebb közegészségügyi jelentőséggel bíró mikroorganizmus továbbra is cirkulál.

Az Európában elérhető oltással történő alapimmunizáció során 3 oltás szükséges: a második dózis 1-3 hónap múlva, a harmadik pedig 5-12 (FSME IMMUN) vagy 9-12 (Encepur) hónappal az első után szükséges.

A H7N9 influenza vírus súlyosságát felmérő első becslések azt mutatják, hogy a H7N9 infekció miatt hospitalizált betegek mintegy harmada életét veszti a fertőzés miatt. A szakértők figyelmeztetnek, hogy a törzs a következő influenza szezonban jóval virulensebb formában ismét megjelenhet.

A kullancs a hajas fejbőrre, a fül vagy a végtagok bőrébe kapaszkodik, átszúrja az epidermist és nyálával a vírust, érzéstelenítő és fájdalomcsillapító anyagokkal együtt átjuttatja a gazdaszervezetbe, aki számára ez így többnyire észrevétlen marad. Ez magyarázhatja azt a klinikai tapasztalatot, hogy a fertőzött betegek sokszor nem tudnak kullancscsípésről.

Mivel kullancs-encephalitis vírusra direkt ható antivirális szerek nem állnak rendelkezésre, így a célzott kezelés hiányában a szupportív terápiára kell kiemelt figyelmet fordítani.

Az Országos Mentőszolgálat szállította a Szent László Kórház Trópusi Betegségek Osztályára a fiatal, Thaiföldről hazatérő 24 éves férfibeteget 4 napja tartó láz, elesett állapot miatt.

A fiatalok már nem félnek az AIDS-től, pedig Magyarországon még mindig stigma. Mivel már nem számít halálos kórnak, kiesett a köztudatból és nemcsak a civilekéből, hanem az orvosokéból is. Miközben a fiatalok egy része éppen azért mer felelőtlen lenni, mert nem fél a fertőzéstől, addig a középkorúak néha az utolsó pillanatig is titkolják. Még az orvosuknak sem mondják el, azok pedig még az árulkodó jelekből sem jönnek mindig rá, hogy AIDS-szel állnak szemben. Magyarországon 10 végstádiumban lévő AIDS beteg közül 8 újonnan regisztrált.