Akit a rendőrök is ismernek

Tornyiszentmiklóson egy darabig tanakodtam, hogy jófelé megyünk-e, de aztán elhagyva az utolsó, kicsit romos, elhanyagolt házakat, megláttuk az államhatárt és rögtön a rendőrségi autót. Na, nem a magyart, hanem a szlovént. Amint meghallotta, hogy jövünk, felénk fordult, lassítottam, lehúztam az ablakot és elkezdetem kotorászni a személyi igazolványom után. A rendőr szalutált és magyarul érdeklődött a jövetelünk céljáról. Rozsman István borászhoz jövünk, válaszoltam. A rendőr elmosolyodott, az jó hely – mondta – menjenek be a központba, aztán a templom után forduljanak jobbra fel a Lendva-hegyre, nem lehet eltéveszteni, és elköszönt.