A Diabetes Care című orvosi szakfolyóirat májusi online kiadásában megjelent új tanulmány szerint a gestatios diabetesben szenvedő gravidák csecsemői két-három hónapos korukban kövérebbek, mint az egészséges kismamák csecsemői, akkor is, ha az anya gestatios diabetesét megfelelően kontrollálták és a csecsemőt anyatejjel táplálták.
A hormonpozitív emlőrákok kezelésében a jelenleg választható egyik lehetőség az aromatáz-gátlók alkalmazása. Azon betegeknél, akik ebben a fajta gyógyszeres kezelésben részesülnek és a terápia közben dohányoznak is, háromszorosára nő a rák kiújulásának valószínűsége azokhoz képest, akik nem dohányoznak – írja a British Journal of Cancer című folyóirat egyik legutóbbi számában megjelent tanulmány.
Kézenfekvő, hogy a szülés élménye kihat a további gyerekvállalásra, sokan a szörnyű emlékek miatt nem vállalnak több gyermeket. Hogy ez ne így legyen, a Népesedési Kerekasztal szemléletváltást sürget a szülészeti ellátásban, javaslataikkal felkeresték a minisztériumot is. Szakértőket kérdeztünk, hogy mi a baj a magyar gyakorlattal.
Az ohiói Cleveland Klinika orvosai által végzett első amerikai méh transzplantáció a kórház hivatalos jelentése szerint egy váratlan komplikáció miatt kudarcba fulladt.
Az USA-ban az ikerszülések aránya az utóbbi 30 évben jelentősen megemelkedett, nagyrészt az asszisztált reproduktív technikák, többek közt az in vitro fertilizáció (IVF) miatt. És bár az ikerterhességek növekvő arányáért részben az IVF is felelős, mégis ez az eljárás lehet a leginkább ígéretes megoldás a nem kívánt ikerterhességek számának csökkentésére. – írja az amerikai Brown Egyetem korábbi dékánja, Dr. Eli Adashi az American Journal of Obstetrics & Gynecology című szakmai folyóirat egyik új vezércikkében.
A terhesség alatti napi 30 gramm csokoládé elfogyasztása kedvező hatást gyakorolhat a magzat növekedésére és fejlődésére, a kanadai Laval Egyetem új kutatási eredményei szerint.
Annak ellenére, hogy a humán papillómavírusokkal elsősorban a szexuálisan aktív felnőttek fertőződnek, a bőrön vagy a nemi szervek környékén a vírusfertőzés következtében kialakuló szemölcsök időnként a gyermekeknél is megfigyelhetőek.
A humán papillómavírus – amellett, hogy bizonyos törzsei a sejtek rosszindulatú daganatos elfajulását okozhatják – a nemi szerveken és környékükön megjelenő jóindulatú sejtburjánzásokért is felelősek.
A humán papillómavírusok nemcsak a méhnyakrákkal és a fej-nyaki daganatok kialakulásával hozhatóak összefüggésbe, hanem a péniszen jelentkező különféle léziók kialakulásával is, mint amilyenek a nemi szervi szemölcsök (kondilóma akuminátum) és a pénisz laphámrákjának egyik típusa, a szemölcsös (verrukózus) rák. Mindez viszonylag régóta ismert volt, arra azonban csak később derült fény, hogy a HPV oki tényezőnek tekinthető az előbbieknél súlyosabb neopláziák, a péniszrák és más anogenitális laphámrákok kialakulásában is.
A már korábban is létező 2- (Cervarix, GSK4) és 4-komponensű (Silgard, MSD5) HPV-vakcinák mellett nemrég egy új, 2. generációs 9 komponensű HPV-vakcina (Gardasil 9, MSD6) is elérhetővé vált: az oltás 16-os, 18-as, 6-os és 11-es HPV-típusok elleni hatékonysága egyenértékű a 4-valens HPV vakcináéval.
A Cambridge és a Bath Egyetem új kutatása alapján a gének között található ún. junk, „hulladék” DNS feltehetőleg szerepet játszik az emlőtumor szupressziójában.
A méhnyakrák a nők között a kilencedik leggyakoribb daganatos halálok: évente 1000-1200 nőnél diagnosztizálják, és az érintettek közel fele életét veszti a daganatos megbetegedés miatt. (X)
A méhnyakrák kialakulásához nehezen meghatározható, de mindenképpen évekig fennálló HPV fertőzésre van szükség. A HPV fertőzés megelőzésére kifejlesztett vakcinák hatékonysága ezért leginkább a rákmegelőző állapotok – cervikális intraepiteliális neopláziák 2-es és 3-as formája, illetve az in situ karcinómák – előfordulásának csökkenésével vizsgálható.