Bár a magyar lakosság egészségi állapota nemzetközi összehasonlításban kedvezőtlen, azért vannak pozitív változások. Kiemelkedő nemzetközi eredményeket értek el magyar munkacsoportok, és a friss adatok szerint tovább csökkent a magyarországi öngyilkossági halálozás is.
Az amerikai Food and Drug Administration (FDA) bejelentette, hogy engedélyezi a Cerêve Sleep System nevű alvássegítő készülék forgalomba hozatalát, amelynek segítségével az alvászavarban szenvedők hamarabb eljutnak az alvás 1. és 2. fázisába.
Egy új tanulmány eredményei alapján a rendszeresen marihuánát használó kamasz fiúknál fokozódik a tartós, szubklinikai pszichotikus tünetek, főként a hallucinációk és a paranoia veszélye, még akkor is, ha már abbahagyták a drog fogyasztását.
A trauma számos módon befolyásolhatja a családi rendszer folyamatainak alakulását. Mint láttuk, ez a hatás egyaránt lehet pozitív és negatív, az alkalmazkodás ugyanakkor hosszú időt vesz igénybe, és a trauma összetett szinteken és folyamatok révén fejti ki hatását. A trauma családra gyakorolt hatását vizsgálva azonban felmerül egy nagyon fontos kérdés: vajon a felsorolt nehézségek, diszfunkcionális működési és szerkezeti problémák mind a trauma következtében alakulnak ki, vagy azok már annak bekövetkezte előtt is fennálltak?
Az egészségügyi dolgozók igényeinek felmérésére és új megoldások kidolgozására mutat példát Medland, Howard-Ruben és Whitaker (2004), akik amerikai onkológiai nővérek pszichoszociális jóllétének fejlesztése érdekében közös gondolkodásra hívták munkatársaikat.
Egy szisztematikus áttekintés és meta-analízis eredménye szerint a depressziós tüneteket mutató betegek zöme az alapellátásban is hatékonyan kezelhető. Több mint 5000 alapellátásban depresszióval kezelt beteg adatainak áttekintése során a kutatók azt tapasztalták, hogy a különböző személyes és távoli beavatkozások hasonlóan javítják a validált depresszió skálák pontszámait.
Habár az orvosok félnek attól, hogy gyengének tűnnek, ha munkahelyükön az érzelmeikről beszélnek (Granek et al., 2012a), több tanulmány eredménye arra utal, hogy a páciensek halála kapcsán jelentkező negatív érzelmi állapot csökkentése érdekében sokan a szűkebb munkahelyi környezetükhöz fordulnak, hogy megbeszéljék az esetet (például Moores et al., 2007; Plante és Cyr, 2011; Rickerson et al., 2005).
Társadalmunkban tabu a halál, és általános jelenség a haldokló emberek és a gyászolók elkerülése. A halállal kapcsolatos társadalmi megítélés változása miatt, illetve a fejlődő orvostudomány következtében a haldoklás, a halál az otthonokból egyre inkább bekerült az egészségügyi ellátó rendszerbe.
A traumával kapcsolatos eddigi kutatások és vizsgálatok nagy része a hangsúlyt magára az „áldozatra”, azaz a traumát elszenvedett személyre helyezi, jóval kisebb figyelem irányul az őt körülvevő környezetben, a családban végbemenő változásokra. Mivel a trauma több szinten hat, nehéz különválasztani egymástól az egyéni és a kapcsolat, illetve a család szintjén megélt nehézségeket és azok következményeit.
A Journal of Child Psychology and Psychiatry című szakfolyóiratban megjelent nemzetközi kutatócsoport által lefolytatott vizsgálat szerint úgy tűnik, hogy a súlyos antiszociális viselkedésproblémákkal küzdő kamasz fiúk agystruktúrája eltér a magatartásproblémáktól mentes társaikétól, ami arra utal, hogy a problémás viselkedés az agyfejlődés kisgyermekkorban bekövetkezett változásaiból fakad.
Sokan csak annyit tudnak a Tourette-szindrómáról (TS), hogy önkéntelen káromkodással jár, és bár néhány esetben ez valóban így is van, ennél jóval többről van szó. A sokak által a betegség jellegzetességének hitt káromkodás vagy csúnya szavak ordítozása (coprolalia) ugyanis csupán az esetek 10-15 %-ában jelentkezik.
A burnout (kiégés) fogalma az 1970-es évek óta került be az orvosi, pszichológiai gondolkodásba Freudenberger (1974) nyomán. Az azóta eltelt évtizedekben világszerte számos kutatás irányult kialakulásának, tüneteinek, megelőzési és kezelési lehetőségeinek a feltárására (ld. pl. Maslach és Jackson, 1981; Ghetti, Chang, és Gosman, 2009; Günther és Batra, 2012; Maslach, 2011; Gómez-Gascón et al., 2013, Banerjee et al., 2014).
A betegség komoly alkalmazkodási feladat minden életkorban, és akár éveken keresztül minden más szempontot felülír, ami egy egészséges gyerek életében fontos: spontaneitás, bátor kezdeményezés, önszabályozás. A cukorbeteg gyerekeket kezelő szakorvosok nagyon fontosnak tartják, hogy a beteg minél előbb magabiztosan kezelni tudja állapotát.