Szakma

2010. április 4-én egy 60 éves, több krónikus betegségben szenvedő asszony került intenzív osztályra H1N1 fertőzéssel, akinek életét nem sikerült megmenteni. Falus Ferenc országos tisztifőorvos tájékoztatása szerint 2010. április 21-én kórházba került egy 21 hetes várandós nő H1N1 fertőzés miatt súlyos, de nem életveszélyes állapotban. A beteg előzőleg nem kapott védőoltást az új típusú influenza ellen. A járvány lecsillapodott, de a vírus cirkulál, és a fokozott rizikócsoportba tartozók miatt figyelmünknek továbbra sem szabad lankadnia!

Az anyák egynegyedénél áll fenn vizelettartási zavar egy évvel a szülés után, állítják a svédországi Karolinska Intézet kutatói. A számos fizikai gond ellenére a nemrég szült anyukák egészségesebbnek látják magukat, mint sok más korukbeli nő.

Rheumatoid arthritises (RA) nőbetegek esetében a terhesség limitálja az immunszuppresszív szerek alkalmazhatóságát A MTX-ot tartalmazó kombinációk nem adhatók teratogén mellékhatások és foetusra nézve bizonyított biztonságosság hiányában.

Az anya–magzat egységben az esetleges anyai alacsony pajzsmirigy-hormon-szint a magzatban elsősorban az élet első 12 hetében okoz jelentős thyroxin−hiányt; később egyre inkább kialakul a magzat önálló hormonképzése. Ha viszont ép az anya pajzsmirigye, de congenitalis hypothyreosis áll fenn – a thyroxin transplacentaris átjutása miatt – ugyancsak kimutatható a magzatban több−kevesebb thyroxin. A magzat természetes jódforrása kizárólag az anya, így az ő jódellátottsága meghatározó a magzati jódhiány szempontjából.

A légszennyezést okozó anyagok magasabb szintje, különösen a nitrogén-dioxidé egy új vizsgálat szerint jelentősen ronthatja a lombikbébiprogramban (IVF) résztvevő nőknél a sikeres terhesség valószínűségét.

Az igen korán, a 25. terhességi hét előtt született gyerekeknél élethosszig tartó tüdőproblémák léphetnek fel, beleértve az asztmát is - közölték csütörtökön brit kutatók.

A daganatok másodlagos áttéteinek kezelési lehetőségei a sugár-, biszfoszfonát adásán kívül bővülnek. Köztük szerepelhet a Magyarországon is hozzáférhető plasztikai műtét, melynek során az összeroppant csigolyatestet ballonnal "feltágítják" az eredeti magasságig, majd polymethylmethacrylat-tal (PMMA) feltöltik.

A porphyria ritka anyagcsere-betegség, mely a hem bioszintézisének örökletes zavara folytán alakul ki. A kórkép bőrjelenségek, máj- és idegrendszeri károsodás, valamint változatos vegetatív tünetek képében manifesztálódhat. Felismerése és kezelése általában nem könnyű.

A bakteriális transzlokáció egészségesekben is előforduló természetes jelenség{1}, mely a RES, ezen belül a májban található Kupffer-sejtek fiziológiás trénere. Nemcsak a baktériumok, hanem a különféle bakteriális antigének, az endotoxinok és maga a bakteriális DNS is képes átjutni a bélfalon. Normálisan működő immunrendszer mellett ezek az ágensek tünet nélkül eliminálódnak, de bizonyos körülmények között szisztémás gyulladásos reakciót válthatnak ki.

Az Egyesült Királyságból származik egy friss közlemény, amely számvetése alapján mindannyiunk számára fontos következtetéseket tartalmaz. Részletesen kitér a H1N1 vírus fertőzés sarokpontjaira, a fertőzés terjedési módjától a kezelési kudarcokig. Túl az első hullámon, Magyarországon is megszületett az első összesített adatfeldolgozás, melynek tanulságait akkor kell emésztgetnünk, mikor arra időnk van, influenza fertőzött betegek nélkül.

A diagnózis felállítása nehéz, a széleskörű szervi érintettség elviheti az orvosi gondolkodást téves irányba. A holisztikus szemlélet segíti a klinikust jó útra terelni a differenciál diagnosztikai útvesztőben. Soha ne feledjük, a beteg tüneteit szedjük egy csokorba, és értékeljük újra és újra a kórlefolyást!

Egy, az anyatejből származó anyag humán tesztjeiben svéd kutatók igazolták, hogy elpusztítja a hólyagrákos sejteket - közölte a PLoSOne elnevezésű nyílt hozzáférésű tudományos portál (www.plosone.org).

A sérülés okozta halálozás világszerte 10% körül van, de sok országban a vezető halálok az 5-44 év közötti korosztályban. A magas korai halálozás megközelítőleg fele a helyszínen következik be és további 30%-a a kórházi ellátás első 24 órájában. 50%-ban központi idegrendszeri sérülés, 30-50%-ban kivérzés a felelős a korai halálozásért. A tapasztalatok szerint a korai halálesetek 48%-a potenciálisan megelőzhető lenne megfelelő korai légútbiztosítással, a kritikus mellkasi sérülés, a külső vérzések, valamint a vérzéses shock adekvát ellátásával. A korai halálozás csökkentésében meghatározó az első (helyszíni) ellátás, ugyanakkor a vérzéscsillapítás lehetőségei korlátozottan alkalmazhatóak.