Szakma

Bár az elmúlt években egyre többször hívják fel a figyelmet az emlődaganatok korai felismerésének kritikus fontosságára különböző lakossági edukációs kampányokban, a Szinapszis 2022. júniusában végzett kutatása szerint a 35-60 éves nők mindössze 31 százaléka jár rendszeresen emlőrák szűrésre és csak fele végez rendszeresen tapintásos önvizsgálatot saját emlőin.

Az életkor előrehaladtával bizonyos mozgásszervi panaszok és betegségek egyre gyakoribbá válnak. Például a lakosság 10-15%-át érintő osteoarthrosis elsősorban a 60 feletti korosztályt sújtja. Mivel a mozgásszervi kórképekhez gyakran egyéb krónikus betegségek is társulnak (1,2), az idősek egyre többféle gyógyszert fogyasztanak(3).

Ez a narratív áttekintés a reumatológus szakorvosok szerepére összpontosít a beazonosított reumatikus betegség nélküli interstitiális tüdőbetegségben (’interstitial lung disease’; ILD) szenvedő betegek értékelését illetően, és ismerteti az IPAF (interstitialis pneumonia autoimmun jelleggel) jelenlegi klasszifikációs kritériumait, valamint felvázolja az IPAF patho-biológiájával, természetes kórtörténetével, prognózisával és kezelésével kapcsolatos ismereteket. Végezetül a cikk kitér az ismeretbeli hiányosságokra és a jövőbeli kutatási lehetőségekre.

Egy új izraeli kutatás szerint összefüggés lehet a közelmúltban, gyermekek körében előforduló, megmagyarázhatatlan eredetű hepatitises esetek és a korábbi koronavírus-fertőzések között.

Egy vizsgálat szerint a koronavírus világjárvány idején számos szerhasználati magatartás mérséklődött a fiatalok körében, nevezetesen az alkoholfogyasztás, a dohányzás, az e-cigaretta (vaping) és a kannabisz-használata. Ez valószínűleg azért történt, mert több időt kellett otthon, és kevesebb időt lehetett a barátaikkal tölteniük.

A SARS-CoV-2 fertőzés tartós szövődmények kialakulásához vezethet az akut megbetegedést követően, amit a Long Covid poszt-akut következményének nevezünk.

SAN DIEGO - Az akut COVID-19 fertőzésből való felépülés után is egyes betegeknél elhúzódó vagy akár hosszú távú tünetek jelentkeznek, amelyek az enyhétől a súlyosig terjedhetnek. Ezen tünetek közül néhány neurológiai jellegű: fejfájás, agyi köd, kognitív zavar, íz- vagy szaglásvesztés, agyi érrendszeri szövődmények, például stroke.

Egyre több bizonyíték utal arra, hogy az alvászavarok szerepet játszanak az anyagcserezavarokban. Egy vizsgálat átfogóan értékelte az alvási viselkedés különböző méretei és a metabolikus diszfunkcióval összefüggő zsírmájbetegség (MAFLD) kockázata közötti összefüggést.

Az oltásokkal kapcsolatos általános tévhitek és álhírek a humán papillomavírusok (HPV) elleni védőoltási programok eredményeire is világszerte hatással vannak. Bár a HPV elleni védőoltások mögött már 15 év valós életbeli tapasztalat áll rendelkezésre, továbbra is kihívást jelent a bizonytalan szülők elérése és a hiedelmek leépítése. Országról országra változó viszont, hogy mi áll a szülői hezitálás vagy bizalmatlanság mögött.

A humán papillomavírus (HPV) fertőzés prevalenciája a serdülők és a fiatal felnőttek körében a legmagasabb. Egy szisztematikus irodalomkutatás arra kereste a választ, hogy a leginkább érintett korosztályok mennyire vannak tisztában a leggyakoribb szexuális úton terjedő fertőzés okozta egészségügyi kockázatokkal, és hogyan állnak a védőoltáshoz. A HPV-vel kapcsolatos tájékozottság mellett az egészségnevelés hatásait is vizsgálták.

Az ALZ-NET az első olyan hálózat, amelyet kifejezetten az új, FDA által jóváhagyott Alzheimer-kór-kezeléséhez fejlesztettek ki, és ami hosszú időn keresztül gyűjti a gyógyszerek hatékonyságára és mellékhatásaira vonatkozó valós adatokat. A bejelentést az Alzheimer's Association International Conference® (AAIC®) 2022-es San Diegó-i Nemzetközi Konferenciáján történt.

Egy áttekintés rávilágít mind az intravitreális injekciós eljárás, mind a különböző intravitreális gyógyszerek, köztük az antivaszkuláris endoteliális növekedési faktorok, antibiotikumok, vírusellenes szerek, gombaellenes szerek, methotrexát és szteroidok szövődményeire. Az endophthalmitis arányának csökkentésére szolgáló technikák is szóba kerülnek.

A WHO 2022. július 23-án közegészségügyi vészhelyzetet hirdetett a majomhimlős esetek számának drámai növekedése miatt, mivel az eddig meghozott intézkedések nem akadályozták meg a betegség terjedését. Ehhez hasonló vészhelyzet korábban 2014-ben az Ebola-járvány, 2016-ban a Zika-vírus járvány, majd legutóbb 2020-ban a koronavírus járvány miatt került kihirdetésre.