Megújult külsővel az orvostudomány szolgálatában!
Babits Mihály szerint így tavasszal még „A fázós öreg föld is új ruhájára vár”. A tavaszi újjászületés jegyében örömmel jelentjük, hogy portálunk is új ruhát öltött magára:
Babits Mihály szerint így tavasszal még „A fázós öreg föld is új ruhájára vár”. A tavaszi újjászületés jegyében örömmel jelentjük, hogy portálunk is új ruhát öltött magára:
A CMAJ orvosi szaklap által közölt új, randomizált kontrollált vizsgálat eredménye szerint orr-irrigációval hatékonyabban enyhíthetők a krónikus vagy recidiváló sinusitis tünetek, mint az inhalációval.
A vénás tromboembólia megelőzésében alapvető fontosságú, hogy az egészségügyi szakemberek és a fokozott kockázatnak kitett csoportok is tisztában legyenek vele, milyen óvintézkedéseket lehet megtenni a betegség elkerülése érdekében. Az egyik ilyen kockázati csoport a maratonfutóké, akiknél a hosszú időn át végzett intenzív edzés miatt többféle, a vénás tromboembólia kialakulásának esélyét növelő kockázati tényezővel kell számolni.
A 67 éves férfi páciens 25 éve növekvő, jobb oldali inguinalis sérvvel jelentkezett orvosánál.
A chicagói Northwestern Egyetem dermatológusainak új tanulmánya szerint a melanoma túlélőinél hatékonyabban ismerhetőek fel a visszatérő rosszindulatú elváltozások, ha a bőr ellenőrzésében egy képzett partner is segít.
Autoimmun megbetegedésnek nevezzük, amikor az immunrendszer valamilyen oknál fogva megtámadja a szervezet saját, egészséges sejtjeit és szöveteit. Egyes autoimmun betegségek a legveszélyesebb és legnehezebben kezelhető kórképek közé tartoznak. Az autoimmun betegségeket esetenként rosszul vagy évekig egyáltalán nem diagnosztizálják, mivel sokuk jár hasonló tünetekkel. Korrekt diagnózis felállítása esetén a szakorvos határozza meg a megfelelő terápiát.
Habár az orvosok félnek attól, hogy gyengének tűnnek, ha munkahelyükön az érzelmeikről beszélnek (Granek et al., 2012a), több tanulmány eredménye arra utal, hogy a páciensek halála kapcsán jelentkező negatív érzelmi állapot csökkentése érdekében sokan a szűkebb munkahelyi környezetükhöz fordulnak, hogy megbeszéljék az esetet (például Moores et al., 2007; Plante és Cyr, 2011; Rickerson et al., 2005).
Fehérje fragmentum nyújthat védelmet, antibiotikum rezisztens kórokozók okozta fertőzések kezelésében.
Az immunonkológia története a múlt század elejéig nyúlik vissza, amikor Paul Erlich megalkotta a “varázslövedék” elméletét, mely szerint antitestekkel meg lehet “célozni” egy betegséget. A monoklonális antitestek 1975-ös terápiás bevezetése meg is teremtette a lehetőséget az immunterápiára, melyet az 1980-as években Rosenberg és munkatársai vezettek be.
A Diabetes Care című orvosi szakfolyóirat májusi online kiadásában megjelent új tanulmány szerint a gestatios diabetesben szenvedő gravidák csecsemői két-három hónapos korukban kövérebbek, mint az egészséges kismamák csecsemői, akkor is, ha az anya gestatios diabetesét megfelelően kontrollálták és a csecsemőt anyatejjel táplálták.
Az onkológiai terápia területén az utóbbi években forradalmi változásokat élhettünk meg. A korábban alkalmazott kemoterápiás szerek mellett megjelentek az immunonkológiai terápiák, amelyek újabb eszközt jelentenek az előrehaladott tumorokban szenvedő betegek kezelésében.
86 randomizált, kontrollált vizsgálat szisztematikus áttekintése és meta-analízise szerint mindössze két olyan stratégia létezik, amely némileg hatékony a kontrasztanyag–indukált neuropathia (CIN) megelőzésében, azok, melyek az N-acetilcisztein (NAc) mellett alacsony ozmolaritású kontraszt médiumot vagy sztatinokat használnak. A tanulmány eredményeit az Annals of Internal Medicine című orvosi szakfolyóirat online kiadása közölte.
A sürgősségi vizsgálatok kb. 1-3%-ra ájulás miatt kerül sor. Míg az esetek többsége nem vezethető vissza súlyos okokra, a collapsus néha potenciálisan életveszélyes betegség, pl. arrhythmia, vagy szívritmuszavar tünete lehet. Ennek ellenére a sürgősségi orvos kezében nincs olyan eszköz, amelynek segítségével ezt megállapíthatná.
Egy prospektív kohorsz vizsgálatban azt próbálták meg felmérni, hogy milyen hatást gyakorol a rendszeres, közepesen intenzív testmozgás a vénás tromboembólia kockázatára. Az eredmények alapján nem mutatható ki szignifikáns kockázatnövekedés az általános populáción belül.