Az alvászavarokkal foglalkozó szakmai szervezetek éves értekezletén (SLEEP 2019) ismertetett előzetes kutatás alapján az alvás közben fellépő légzészavar (SDB) és az éjszakai alvás megzavarása felgyorsítja az öregedési folyamatot.
A psychosis első epizódját (FEP) követően fontos a hospitalizáció és a kórházi tartózkodás időtartamának csökkentése, ennek ellenére ezeknek az eredményeknek és moderátorainak megbízható mérése hiányos.
Ausztrál kutatók megfejthették, miért rövidíti meg az életet a magas fehérjetartalmú étrend, mint amilyen például a paleo(lit) diéta is. Az új eredmények azt is alátámasztják, hogy a szénhidrátok nem feltétlenül kerülendők, ahogy sokan állítják.
Először négyéves, majd hatéves korukban vizsgáltak meg 1796 gyereket a Madridi Autonóm Egyetem tudósai Inaki Galán vezetésével, tanulmányuk a European Journal of Preventive Cardiology című szaklap friss számában jelent meg.
A fiatalok alkoholfogyasztása számos fizikai és pszicho-szociális tényezőben manifesztálódik, többek köt neurológiai problémákat, kognitív zavart és vakmerő magatartást eredményez.
A Helicobacter pylori (H.pylori) fertőzésben szenvedő betegek túlnyomó többségét először a háziorvos vizsgálja meg. A kutatást azzal a céllal végezték, hogy felmérjék, mennyire tartják be az elsődleges és másodlagos ellátásban dolgozó magyar orvosok a H. pylori fertőzésre vonatkozó legújabb kezelési irányelveket.
A vizelet katéterrel összefüggő komplikációk megelőzésének legjobb módja a felesleges húgyuti katéter behelyezés (HKB) elkerülése, illetve a katéter eltávolítása, amikor az már nem szükséges.
Évente milliók halálát okozhatják a világon olyan szív- és érrendszeri betegségek, amelyek hátterében a zöldségek és gyümölcsök nem elengedő bevitele állhat.
A kutatás célja az idős, 60 év feletti betegek számára beültetett fogászati implantátumok élettartamának és sikerének értékelése, valamint annak vizsgálata volt, hogy az említett betegcsoportban milyen kockázati tényezők befolyásolják, és milyen tényezők jelzik a fogászati implantátum sikerességét illetve kudarcát.
A ritka betegségeket gyakran későn vagy tévesen diagnosztizálják, ami a betegek számára fizikai és mentális problémát jelent, a hozzátartozókra pedig komoly érzelmi és egészségügyi terheket ró. A megkésett és téves diagnózisok egyik oka vélhetőleg az, hogy az orvosok kevésbé ismerik a ritka betegségeket.
A magyar betegek a fő problémát nem a kezelések minőségében látják, hanem abban, hogy elvesznek a kezelések útvesztőjében, és nem tudják pontosan értelmezni a szóban, stresszhelyzetben kapott információkat – derül ki az Innovatív Gyógyszergyártók Egyesülete (AIPM) megbízásából készített, betegoldali tapasztalatokra épülő tanulmányból*. (X)
Tisztázatlan, hogy az akut légzési elégtelenségben szenvedő kritikus állapotban lévő immunszupresszált betegek esetében az influenza és az influenzával társuló fertőzések összefüggenek-e a beteg szempontjából fontos kimenetelekkel.
Az obstruktív alvási apnoe (OSA) terápiás módozatai közt szerepel a viselkedés és életmód-változtatás, a pozicionálási terápia, az orális eszközök, a műtét és a folyamatos pozitív légúti nyomásterápia (CPAP).