A COVID-19 világjárvány ma már bizonyítottan egyik kellemetlen és hosszan tartó következménye az alvatlanság. Saját nevet is adtak neki: "coronasomnia". Ezt a zavart elsősorban a stressz és a szorongás okozza, amit - ha nem kezelnek - nehezen visszafordítható folyamattá változik - írja a Magyar Alvás Szövetség.
A figyelőszolgálatban részt vevő orvosok jelentései alapján végzett becslés szerint november 29. és december 5. között 13 100-an fordultak orvoshoz influenzaszerű tünetekkel. A laboratóriumi vizsgálatok azonban influenzavírust továbbra sem mutattak ki - közölte a Nemzeti Népegészségügyi Központ (NNK) csütörtökön a honlapján.
A kézmosás fontossága a fertőzések terjedésében az egészségügyi szakemberek számára sem volt mindig egyértelmű. A fertőtlenítő kézmosást Semmelweis Ignác a klinikai gyakorlatba – mai ismereteink mellett – megdöbbentő ellenszélben tette kötelezővé két beteg vizsgálata között. A fertőtlenítő kézmosás fontosságát alátámasztó orvosi bizonyítékok a XIX. századi orvostársadalmat nem győzték meg. Semmelweist egész egyszerűen nem vették komolyan. Hol tart ma, a COVID-19 járvány fényében, a fertőtlenítő kézmosás kultúrája? Hogyan változott a jó gyakorlat?
Egy, az onkohematológiai betegségekben szenvedő betegek és egy egészségügyi dolgozókból álló kontrollcsoport részvételével Ausztriában és Olaszországban végzett kohorsz-vizsgálat eredményei arra engednek következtetni, hogy a daganatos betegek képesek SARS-CoV-2-specifikus antitestek előállítására.
Egy 47 éves férfit egy örvös kobra (Naja annulifera) csípett meg a nemi szervén a toalettből kibújva, miközben Dél-Afrikában nyaralt.
Napjainkban egyre több „furcsa szokással” állnak elő embertársaink, én ezek közé helyezem a kígyótartást is. A híradásokban nem egyszer hallani arról, hogy itt-ott-amott a szabadban ilyen-olyan csúszó-mászó állatot találnak, ami Magyarországon biztosan nem honos.
Két eset-kontroll vizsgálatban összesen 118 501 fő 55 éves, vagy ennél idősebb nő - akiknél 1998-2020 között elsődlegesen demenciát diagnosztizáltak- adatait életkor, háziorvosi praxis és indexdátum alapján 497 416 fő kontroll-alany nő adataihoz illesztették.
Egy újonnan (mindkét szisztematikus áttekintés befejezését követően) közzétett kisméretű RCT azt igazolta, hogy az intravénás magnézium-szulfát alkalmazása nem volt szignifikáns hatással az FEV1-re, az alapvető életfunkciókra vagy a tünetekre.
A krónikus obstruktív tüdőbetegség akut exacerbációi (AECOPD) a betegséggel összefüggő morbiditás egyik legfőbb tényezői. Megelőzése és kezelése a COPD kezelésének középpontjában áll.
Számos kutatót és virológust tölt el aggodalommal a koronavírus egy új variánsának a megjelenése, amely egyes vélekedések szerint akár újabb járványhullámok kialakulását is okozhatja. A kialakult helyzetre reagálva az Egészségügyi Világszervezet (WHO) rendkívüli ülést tart pénteken, amelynek keretében megvitatják, mit jelenthet a koronavírus-vakcinák és az alkalmazott kezelések szempontjából a napokban felfedezett új variáns rendkívül sok mutációt tartalmazó tüskefehérjéje.
Miközben a régiónkban épphogy megjelent a delta plusz néven is emlegetett AY. 4.2-es koronavírus-variáns, brit tudósok a Guardiannak arról beszéltek a napokban, hogy szinte elkerülhetetlen, hogy egy új, sokkal fertőzőbb és sokkal súlyosabb tüneteket okozó „szupermutáns” mutálódjon a deltából.
Az akné szinte minden ember életében jelentkezik legalább egyszer, kinél enyhébb, kinél súlyosabb, nagyobb területet érintő, gyulladásos formában. Az akné ugyan nem egy súlyos betegség, azonban nem gyógyítható, ezért a páciensek életminőségét ronthatja. Ugyanakkor megfelelő készítmények alkalmazásával és a rizikófaktorok csökkentésével nagyon jól kezelhető, karbantartható állapot. (x)
Ez nem csupán „nyelési képesség” kérdése…