Gyermekgyógyászat

Az intenzív ellátás fontos szerepet tölt be a Covid-19 pandémia időszakában, mivel sok betegnél alakulnak ki súlyos pulmonalis szövődmények. Az információk elérhetősége a gyermek-intenzív osztályokon (GYITO) továbbra is korlátozott. Ezen vizsgálat célja a Covid-19 pozitív kórházi felvétel/kezelés jellemzése volt az Egyesült Államokban, valamint azoknak a tényezőknek a meghatározása, amelyek befolyásolhatják ezeket a CPA-kat.

A gyerekek terjesztik a vírust? A gyermekek felső légutainak magas vírusterhelése ellenére úgy tűnt, hogy a pandémia korai szakaszának egyéb adatai azt jelzik, hogy a SARS-CoV-2 vírussal fertőzött gyermekek ritkán adják át a vírust a közeli személyes kontaktjaiknak az otthonukban. Egy svájci, a SARS-CoV-2 háztartási klasztereit részletező rövid jelentésben 39 gyermekből csak 3 (8%) gyermek esetében volt jelen a vírus a saját otthonukban.

Kétségtelen, hogy legtöbbünket a szülők elárasztották kérdéseikkel azzal kapcsolatosan, hogy a gyermekeik visszatérhetnek-e az iskolába személyesen.

A legújabb magyar irányelv szerint a hozzátáplálás legkorábban az 5. hónap elejétől, legkésőbb a 6. hónap végén kezdhető el, de ez nem zárhatja ki a 6 hónapos korig tartó kizárólagos szoptatást.

Mindannyian látjuk a pénzügyi és pszichés stresszel küzdő családok gyermekekre gyakorolt hatását. Több gyermek fog haláleseteket megtapasztalni a családjában.

Az okok, amiért a COVID-19 megbetegedés kisebb hatással van a gyermekekre, mint a felnőttekre.

A várandós nők a súlyos lefolyású 2019-es koronavírus megbetegedés (Covid-19) fokozott kockázatának lehetnek kitéve, ami valószínűleg az immunrendszerüket és légzésfiziológiájukat érintő változásokkal állhat összefüggésben. Kedvezőtlen terhességi kimenetelek, úgy, mint a koraszülés és a halva születés, gyakrabban fordulhatnak elő a Covid-19 megbetegedést okozó SARS-CoV-2 vírussal fertőzött várandós nők körében.

A tüdőt érintő mellékhatások, köztük a tüdőfibrózis, jól ismertek azoknál az idős betegeknél, akiket hosszútávon nitrofurantoin kezelésben részesítettek húgyúti fertőzés és másodlagos vesekárosodás megelőzése céljából.

A belimumab-bal kezelt betegek 59.1%-ánál, míg a placebo-val kezelt betegek 33.3%-ánál tapasztalták a Szülők Globális Értékelése szerinti jó közérzet tartós javulását (OR 3.49, 95% CI 1.23-9.91). A súlyos fellángolások kockázata 64%-kal alacsonyabb volt a belimumab-bal kezelt SLE-s gyermekek esetében a placebo csoporthoz képest. Az első fellángolásig eltelt idő mediánértéke a belimumab esetében 150 nap volt, szemben a placebo csoporttal, amely estében 113 nap.

A szisztémás lupus erythematosus (SLE) egy olyan autoimmun betegség, ami szignifikánsan gyakrabban fordul elő nőknél, mint férfiaknál, valamint afro-amerikaiaknál és latin-amerikaiaknál. Habár a gyermekkorban kialakuló SLE ritka (éves incidenciája 0.3-0.9 / 100 000 gyermek), ez rendszerint sokkal aktívabb, mint a felnőttkorban kialakuló lupus, főként abban a tekintetben, milyen mértékben érinti a vesét és a központi idegrendszert.

Egy új, olasz orvosok által készített esettanulmány szerint egy olaszországi csecsemő, akinek az édesanyja tesztje a szülést követően pozitív lett a Covid-19-et illetően, nem fertőződött meg a koronavírussal, amikor az anya anyatejjel táplálta őt még azt megelőzően, hogy megtudta volna, hogy a vizsgálat eredménye pozitív.

Három új, szisztematikus áttekintés során egy ad hoc szakértői bizottság értékelte bizonyítékok sokaságát, információt szolgáltatott további bizonyítékokat illetően, és feltárta az adatokra vonatkozó hiányosságokat a jövőbeli kutatásokhoz. A szakértői testület a benyújtott bizonyítékok alapján a következőket fogalmazta meg.

Három új, szisztematikus áttekintés során egy ad hoc szakértői bizottság értékelte bizonyítékok sokaságát, információt szolgáltatott további bizonyítékokat illetően, és feltárta az adatokra vonatkozó hiányosságokat a jövőbeli kutatásokhoz. A szakértői testület a benyújtott bizonyítékok alapján a következőket fogalmazta meg.