A JAMA Dermatology szakfolyóirat áprilisi online kiadásában megjelent vizsgálat eredménye szerint a pigmentált léziók gén alapú vizsgálatával benignus bőrelváltozások esetén kevesebb biopsziára lehet szükség, a melanomák pedig pontosabban azonosíthatóak.
A New England Journal of Medicine szakfolyóiratban megjelent dán randomizált vizsgálat során a Lyme-kórnak tulajdonítható tünetekben szenvedők életminőségét nem javította a hosszas antibiotikum kezelés.
A JAK inhibitorokat egyre inkább az alopecia areata, az ekcéma és a vitiligo potenciális kezelési lehetőségének tekintik.
A H1-antihisztamin dózisnövelése fontos elem a krónikus urticaria kezelésében. A legújabb algoritmus szerint a krónikus urticaria első vonalbeli kezelésére javasolt a második-generációs H1-antihisztaminok (sgAH) engedélyezett dózisban történő alkalmazása.
A bőrrák kockázatcsökkentésével kapcsolatos klinikai tanácsadás egyértelműen hatékony.
Ausztrál kutatók vizsgálata alapján teledermatológiával (távbőrgyógyászat) rövidebb ideig kell várnunk az értékelésre és a diagnózisra, továbbá a betegek is elégedettebbek a vizsgálattal, ám komoly vizsgálatokra van szükség, mielőtt a technológia a bőrrák esetében a szemtől-szembeni, azaz a „face-to-face” (FTF) konzultáció alternatívája lehet.
Az új hepatitis C ellenes és daganatellenes gyógyszerekkel új bőrreakciók is megjelennek, de ha a bőrgyógyász felismeri az említett gyógyszerek mellékhatásait, elkezdheti a megfelelő kezelést.
A Journal of the American College of Surgeons című orvosi szaklap online kiadásában megjelent vizsgálat eredménye szerint a szőr leborotválása csak minimális mértékben befolyásolja a sebészeti beavatkozás helyén jelentkező fertőzések (SSI) arányát.
A gyártó bejelentése szerint az amerikai US Food and Drug Administration (FDA) jóváhagyta az etanercept kiegészítő alkalmazását szisztémás, vagy fototerápiára jelölt, krónikus mérsékelt-súlyos psoriasisban szenvedő, 4 évnél idősebb gyermekek kezelésére.
Egy fejlesztés alatt álló, kettős hatásmechanizmusú antibiotikum fázis II vizsgálatban jó hatékonyságúnak bizonyult, és kevés mellékhatással járt.
A jelentős testsúlycsökkenést követően a kitágult bőr problémájával küzdő betegek száma drámaian növekszik.
Az acne vulgaris étrendi kiváltóinak szerepe továbbra is vitatott, ám egyikük mindennél jobban foglalkoztatja az acnés kamaszok és szüleik gondolatait. Az acnét számos genetikai, hormonális és mechanikai tényező idézi elő.
A KEYNOTE-006 vizsgálat során bebizonyosodott, hogy előrehaladott melanomás betegekben a pembrolizumab kezelés megnyújtotta azt az időtartamot, amíg a daganatban nem volt tapasztalható méretbeli vagy számbeli növekedés, mindemellett kevesebb súlyos toxikus mellékhatást okozott, mint az ipilimumab.