Belgyógyászat

Milyen hibákat követhetünk el gasztrointesztinális tüneteket mutató betegek diagnózisa során?

Az amerikai Országos Tudományos, Mérnöki és Orvostudományi Akadémia (National Academies of Sciences, Engineering, and Medicine) részlegeként működő Orvostudományi Intézet (Institute of Medicine, IOM) részletes beszámolóban tette közzé az ambuláns betegek diagnózisa során 2015-ben elkövetett hibákat. Ez alapján évente átlagosan a diagnózisok 5%-ában, azaz minden 20. beteg vizsgálatakor fordul elő valamilyen hiba, amelyek az esetek felében a betegre nézve akár veszélyes is lehet.

2016.07.07. Belgyógyászat

Étrendi javaslatok prediabetesben

A prediabetes állapot a diabetes „előszobájának” is tekinthető, mivel ekkor a vércukorszint már a normál érték fölé emelkedett, noha még nem éri el a kóros értéket. Bár a prediabetesben szenvedők aránya nem pontosan ismert, egy vizsgálat alapján minden harmadik brit felnőtt érintett és a CDC adatai szerint az USA-ban is hasonló az arány.

2016.07.04. Belgyógyászat

Baktériumok okozhatják az 1-es típusú diabéteszt

A cukorbetegségek mintegy 5 százalékát kitevő 1-es típusú diabétesz kialakulásában több tényező is szerepet játszik, és ezek egyike lehet a különféle baktériumok inaktív T-sejtekre gyakorolt hatása: a Cardiff Egyetem kutatói kimutatták, hogy a kórokozók olyan módon aktiválhatják az egészséges sejtekre egyébként ártalmatlan T-sejteket, hogy azok végül elpusztítják a hasnyálmirigy inzulintermelő béta-sejtjeit.

2016.06.30. Belgyógyászat

Mikor sok a sóból?

Az USA-ban a túlzott sófogyasztás mára jelentős egészségügyi problémává vált. Számos tanulmány hangoztatja, hogy a túlzott sófogyasztás sok súlyos megbetegedés, többek közt a szívbetegségek és a stroke kockázatát növeli, ezért csökkenteni kellene a napi sófogyasztás javasolt mértékét. De vajon mi az a mennyiség, amikor a só már túl sok a szervezetünknek?

2016.06.30. Belgyógyászat

A cukorbetegség a csökkent inkretinhatás oka, vagy épp fordítva? A GLP-1 patofiziológiája

Évek óta ismert, hogy a 2-es típusú diabétesz kialakulásában egyaránt szerepet játszik a hasnyálmirigy béta-sejtjeinek csökkent inzulintermelése, az inzulinrezisztencia, valamint a máj megnövekedett glükóztermelése, az utóbbi időben pedig az inkretinhormonok, így a glukagonszerű peptid-1 (GLP-1) és a glükózfüggő inzulinotróp polipeptid (GIP) cukorbetegségben játszott szerepe is egyre inkább tisztázódik.

2016.06.28. Belgyógyászat

A diabéteszes nefropátia differenciáldiagnózisa

A diabéteszes nefropátia klinikai diagnózisa három fő pilléren nyugszik: a diabetes mellitus, a mikroalbuminuria/proteinuria és a GFR-vesztés kimutatásán. A definícióban meghatározott módon, szövettan hiányában, kizárásos diagnózist állíthatunk fel. Mint a klinikai lefolyás részletezése során kiderül, a mikroalbuminuria/ proteinuria hiánya ma már nem zárja ki a diabéteszes nefropátia diagnózisát. Alátámaszthatja a diagnózist, de hiányában nem zárható ki, ha a cukorbetegnél hiperfiltrációt vagy ultrahangvizsgálattal a vese megnagyobbodását észleljük.

2016.06.23. Belgyógyászat

Hetente egyszeri adagolású GLP-1 agonisták összehasonlítása

A 2-es típusú diabétesz kezelésére szolgáló újfajta, hetente csak egyszeri szedést igénylő GLP-1 agonisták a hatékonyság és a biztonsági profilok tekintetében is több ponton eltérnek egymástól. A HbA1c szinteket három gyógyszertípus, a dulaglutid, az exenatid és a piacról azóta már visszavont taspoglutid csökkentette a leginkább, és ugyanez volt tapasztalható az éhgyomri glükózszintek és a testsúly esetében is. Ez volt az első olyan átfogó vizsgálat, amelyben a heti egyszeri szedést igénylő GLP-1 agonisták hatásait mérték össze.

2016.06.20. Belgyógyászat