A ritka betegségeket gyakran későn vagy tévesen diagnosztizálják, ami a betegek számára fizikai és mentális problémát jelent, a hozzátartozókra pedig komoly érzelmi és egészségügyi terheket ró. A megkésett és téves diagnózisok egyik oka vélhetőleg az, hogy az orvosok kevésbé ismerik a ritka betegségeket.
A magyar betegek a fő problémát nem a kezelések minőségében látják, hanem abban, hogy elvesznek a kezelések útvesztőjében, és nem tudják pontosan értelmezni a szóban, stresszhelyzetben kapott információkat – derül ki az Innovatív Gyógyszergyártók Egyesülete (AIPM) megbízásából készített, betegoldali tapasztalatokra épülő tanulmányból*. (X)
Tisztázatlan, hogy az akut légzési elégtelenségben szenvedő kritikus állapotban lévő immunszupresszált betegek esetében az influenza és az influenzával társuló fertőzések összefüggenek-e a beteg szempontjából fontos kimenetelekkel.
Az obstruktív alvási apnoe (OSA) terápiás módozatai közt szerepel a viselkedés és életmód-változtatás, a pozicionálási terápia, az orális eszközök, a műtét és a folyamatos pozitív légúti nyomásterápia (CPAP).
A daganatos betegek sürgősségi ellátás során felmerülő igényeinek alaposabb ismerete információval szolgál az ambuláns és sürgősségi osztályok számára.
Az 1-es típusú diabetes mellitus (T1DM) az endogén inzulin szekréció teljes hiányával jellemezhető kórkép. Az 1-es típusú diabetes mellitusban szenvedő betegeknél inzulin rezisztencia (IR) alakulhat ki, melynek egyik kockázati tényezője a D-vitamin hiány.
A hepaticus encephalopathia (HE) a szokásos ellátás (standard of care, SOC; rifaximin/lactulose) ellenére jelentős morbiditást okozhat.
Friss tanulmányok kimutatták, hogy az extracelluláris ligandumok epidermális növekedési faktor (EGF) családjába tartozó neuregulin 4 (Nrg4) fontos szerepet játszik az obezitas, az inzulinrezisztencia és a nem-alkoholos zsírmáj betegség (NAFLD) megelőzésében.
Az X-kromoszómához kötött agammaglobulinémia (XLA) 1952 óta ismert örökletes immunhiányos kórkép, ám a hét évtizedes tapasztalat ellenére továbbra is keveset tudunk a megjelenés és szövődmények regionális eltéréseiről.
A kutatás célja az volt, hogy immunkromatográfiás gyorsteszttel igazolják a vizsgálatban szereplő fogorvostan hallgatók hepatitis B vírus (HBV) elleni immunizációs státuszát és feltárják a betegség elleni protektív és preventív hatásokat.
Az anaphylaxia minden korosztály esetében ismert haláloki tényező, mely azonnali felismerést és kezelést igényel. A kutatók célja az volt, hogy az új ismeretek tükrében áttekintsék az anaphylaxia farmakológiai kezeléseit és az allergológusok számára bemutassák az anaphylaxia tüneteinek kezelésére és megelőzésére használható új lehetőségeket.
A terhesség során fellépő akut UC diagnosztikai és klinikai témakörei vitatottak. Egy 34 éves, 33/0 gestatios hétben lévő primipara beteget napi 10 székletürítéssel járó véres hasmenés és görcsös alhasi fájdalom miatt vettek fel a kórházba.
19 tanulmányt vontak be összesen 55 529 résztvevővel. A tanulmányok során alkalmazott követés átlaga 1,6-tól 12,2 évig terjedt.