Mikor ajánljuk hypertoniás betegeknek a nem-gyógyszeres kezelés különböző lehetőségeit? A válasz egyszerű: mindig. "Csak" azt kell eldöntenünk, hogy a gyógyszeres kezelés helyett (leginkább: előtt), vagy mellette javasoljuk betegeinknek az alábbi életmódbeli megfontolásokat.
A Magyar Diabetes Társaság tisztelettel meghívja Önt és munkatársait XX. Jubileumi Kongresszusára, melyet a Club Tihanyban rendez, a Veszprém Megyei Csolnoky Ferenc Kórház Belgyógyászati, Diabetes és Anyagcsere Centruma és az „Alapítvány a Cukorbetegekért” szervezésében.
A legtöbb beteget érintő szív-érrendszeri megbetegedéseket kardiovaszkuláris „járványként” is emlegetik, így a szívelégtelenséget, a hirtelen szívhalált és a pitvarfibrillációt. Mindhárom kezelésében egyre jelentősebb feladat jut a szívelektrofiziológusoknak – állítja dr. Csanádi Zoltán, a Kardiológiai Intézet egyetemi docense.
A hypertonia diagnózisának kimondása után a következő vizsgálandó tényező annak kiderítése, hogy a magas vérnyomás hátterében azonosíthatók-e olyan faktorok, amelyek a hypertonia fennállását kialakítják. Amennyiben a magas vérnyomás egy másik alapvető kórállapothoz másodlagos eltérésként csatlakozik, szekunder hypertoniáról beszélünk.
Serdülőkorban akkor beszélünk hypertoniáról, ha 3 különböző időpontban végzett, alkalmanként legalább 3 mérés átlagából adódó vérnyomás szisztolés és/vagy diasztolés értéke meghaladja az adott korcsoport nemre és testmagasságra illesztett 95 percentilis értékét. A felnőttkori hypertonia diagnózisával ellentétben, a serdülőkori hypertonia diagnózisához mindig szükséges, hogy az eseti értékek alapján diagnosztizált hypertoniát 24 órás vérnyomás-monitorozással (ABPM) verifikáljuk.
Invitation to the 4th International Biomarkers Conference
Már 1970-ben megfigyelték, hogy a troleandomycint is kapó asztmások kortikoszteroid-igénye csökken. Ezután több egyéb makrolid antibiotikumot is megvizsgáltak és kiderült, hogy ez a tulajdonság a 14-15 tagból álló makrolidokra (azaz erythromycin, clarythromycin és azithromycin) korlátozódik.
Lillafüred, Palota Szálló; 2010. január 22-23.
A felnőttkorban jelentkező coeliakia típusos esetben legalább egy hónapja tartó hasmenés képében jelentkezik, a széklettenyésztés pedig rendre negatív eredményt ad mind baktériumok, mind paraziták irányában. Máskor azonban a betegnek nincs hasmenése, ehelyett vashiány, folsavhiány vagy hypoalbuminaemia lehet az a tünet, amelynek hátterében felmerül és igazolódik a glutén-szenzitív enteropathia.
Bár a cikk témája elsősorban traumatológiai jellegű, mégis fontos lehet a háziorvosok számára. Az utóbbi másfél évtized szakirodalmát áttekintve megerősítést nyert az a korábbi megérzés, miszerint helytelen dolog aktívan vérző betegeket folyadékkal elárasztani. Neves nemzetközi publikációk kritikával illették a masszív folyadékpótlási rezsimeken alapuló protokollokat.
A cikksorozat befejező részében a bőr leukocytoclasticus vasculitiséről lesz szó, mely nemcsak a leggyakoribb vasculitis típus, de a cutan vasculitisek között is messze a leggyakoribb alcsoport.
Terhessége 11. hetében járó kismama jelentkezik a háziorvosi rendelésen. Kb. 2 napja bőrén kis kiütéseket vett észre. A bőrtünetektől eltekintve panaszmentes. Kiütései nem viszketnek, gyógyszert nem szedett, kivéve egy recept nélkül kapható terhességi multivitamin készítményt.
Becslések szerint 250 millió cukorbeteg él a Földön, de kevesebben is lehetnének, ha mindenki gyakrabban ivott volna kávét vagy teát. A meghökkentő tudományos adatokat az Archives of Internal Medicine legújabb száma közölte.